• Államkasszában felejtett pénz

    államkasszában felejtett pénz

    államkasszában felejtett pénz


    A Nemzetgazdasági Minisztérium mai tájékoztatása szerint a kisgyermekes munkavállalók 60%-a után a vállalkozók nem veszik igénybe a nekik járó kedvezményt.

    Hozzávetőleg tehát 60.000 olyan kisgyermekes munkavállaló van ma Magyarországon, aki után munkáltatója nem veszi igénybe a szociális hozzájárulási adó kedvezményt, ami szinte egyetlen kattintással automatikusan igényelhető lenne. Mindössze egy igazolás kell hozzá, amelyet a munkavállaló kérelmére az ellátást folyósító szerv állít ki. Tekintettel arra, hogy az ellátás folyósításának megszűnését követő 45. hónapig (háromgyermekeseknél akár 5 évig) jár a kedvezmény, így nemcsak az újonnan felvett, hanem a már hónapok vagy évek óta foglalkoztatott kisgyermekes dolgozó után is igénybe lehet venni a kedvezményt. A vállalkozó a gyakorlatban az ún. havi adó- és járulékbevallásban (az ún. ’08-as bevallásban) tudja érvényesíteni a közteher-kedvezményt.

    Gyors számítást végeztem, ez 51.480.000.000Ft. 3 év alatt ennyi marad az állami kasszában feleslegesen!

    Annak a vállalkozásnak ugyanis, amelyik anyasági ellátásban (GYES, GYED, GYET) részesülő, vagy korábban (3 éven belül) ilyen ellátásban részesült kismamát alkalmaz, a foglalkoztatás első két évében havi 28.500 forint, a foglalkoztatás harmadik évében 14.500 forint adókedvezmény jár kisgyermekes munkavállalónként. Három- vagy többgyermekes munkavállalónál a kedvezmény 5 évig vehető igénybe. Az első három évben 28.500 forinttal az utolsó két évben 14.500 forinttal kevesebb közterhet fizet a munkáltató az államkasszába.

    Egy munkavállalóval számolva ez 858.000Ft, 60.000 munkavállalónál pedig ez az összeg legjobb esetben is (nagycsaládosok plusz 2 éves támogatásával nem is számolva) meghaladja az 51 milliárd forintot.

    Gyorsan hozzáteszem, itt és most a kisgyermekes munkavállalókról szólt a statisztika, de ne felejtsük el, hogy ugyanígy adókedvezmény jár a 25 év alattiak, az 55 év felettiek, a 8 általánossal rendelkező, vagy szakképzést nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak, a Szabad Vállalkozási Zónában foglalkoztatottak, a megváltozott munkaképességűek, a 6 hónapja regisztrált álláskeresők, a bizonyos mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak, illetve kutatók és PHD hallgatók után is.

    Vajon mennyi lehet a teljes, államkasszában felejtett pénz?
    [Tovább…]

    Államkasszában felejtett pénz
    5 5 szavazat

  • Fiatal Gazda pályázat – A sikeres pályázat alapvető feltételei

    Fiatal gazda pályázat

     


    Fiatal gazda pályázat


    A 2014-2020-as mezőgazdasági pályázati rendszer nagy nyertesei kétség kívül a fiatal mezőgazdasági termelők lesznek. Ilyen jellegű pályázat eddig 2008-ban, 2009-ben, 2012-ben és 2014-ben került kiírásra, a kezdeti hiányosságok az idei évre nagyrészt korrekcióra kerültek.

    A pályázat számos előnnyel rendelkezik a többi mezőgazdasági és/vagy vidékfejlesztési jogcímmel összehasonlítva.

    A fiatal Gazda pályázat legfontosabb előnyei:

    • A támogatás 100 %-os intenzitású, nincs szükség önerőre
      A támogatás előfinanszírozású, vagyis a támogatási összeg 90%-a a gyakorlati megvalósítás előtt kerül utalásra
    • A fiatal gazda támogatás szabadon felhasználható
    • Gépek és berendezések vásárlása esetén használt gépek beszerzése is lehetséges és nem kell tekintettel lenni az MVH Gépkatalógus tartalmára sem
    • A szükséges üzemméretet mindössze a 4. év végére kell elérni és az 5. év végéig fenntartani
    • Az 5 év elteltével a vállalkozás – az ügyfél döntésétől függően – folytatható, de akár meg is szüntethető

    [Tovább…]

    Fiatal Gazda pályázat – A sikeres pályázat alapvető feltételei
    4.8 25 szavazat

  • Az új pályázati ciklus 10+1 buktatója

     


    Új pályázati ciklus 10+1  buktatója

    A Világgazdaság múlt heti konferenciáján ismertették a 2014-2020-as új uniós fejlesztési ciklus kapcsán a pályázatok legfontosabb jellegzetességeit, szempontrendszerét. A most megismert részletek sokak számára okozhattak és okozhatnak teljes joggal csalódást. Lássuk a legfontosabb buktatókat…

    • Bár ez bizonyára nem okoz nagy meglepetést, de az új ciklusban is nagyon kevés forrás jut majd a közép-magyarországi régiónak. Lényegében egy közép-magyarországi cég egyetlen esélye arra, hogy (több) pályázati forráshoz jusson, ha a jövőben a konvergencia-régióban fejleszt és hoz létre telephelyet.
    • Az elsődlegesen ingatlan fejlesztésre és eszközbeszerzésre irányuló, úgynevezett kapacitásbővítést segítő pályázatok esetében csak a gyártó és feldolgozóipari cégek indulhatnak a pályázatokon, a kereskedelmi és a szolgáltató jellegű cégek nem. A kereskedelmi, és szolgáltatói szektor számára mindez azt jelenti, hogy jóval kevesebb pályázati lehetőség lesz számukra, ilyenek lesznek többek között a kereskedelemfejlesztési, épületenergetikai, a K+F+I, a foglalkoztatási, képzési, illetve az informatikai és IKT jellegű pályázatok.
    • [Tovább…]

    Az új pályázati ciklus 10+1 buktatója
    5 4 szavazat

  • Kiegészítő tájékoztatás a NEA civil szervezetek 2015. évi pályázataihoz

    NEA civil szervezetek pályázatai

     


    NEA civil szervezetek pályázatai


    2015. február 23., 24 és 25-én a Emberi Erőforrás Támogatáskezelő tájékoztató napokat tartott a „Civil szervezetek működési célú támogatása 2015” és a „Civil szervezetek szakmai programjának támogatása 2015” című pályázati felhívások részleteiről, valamint ismertette az Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszer (EPER) használatának alapvető lépéseit is. A tájékoztatón természetesen én is ott voltam, most megosztom Önökkel is az elhangzott leglényegesebb információkat. [Tovább…]

    Kiegészítő tájékoztatás a NEA civil szervezetek 2015. évi pályázataihoz
    5 9 szavazat

  • Várja, de mégsem kap e-mailt tőlem? Megmutatom, hogy mit tegyen 13+1 lépésben!

     


    nem kapja meg az emaileket?


    Mindannyian naponta több tucat kéretlen levelet kapunk, ami – talán Ön is egyetért velem – a felugró kéretlen reklámhirdetések után a második helyet foglalja el a modern online világ legbosszantóbb jelenségei sorában.

    email5Ugyanakkor, mint tanácsadó és cégvezető állítom, hogy legalább ennyire bosszantó a másik oldal is, amikor munkám részeként küldenék az érdeklődőknek fontos tartalommal bíró leveleket, azok mégis a spam mappában landolnak. Így előfordul, hogy gyakran hosszú órákat töltök egy-egy fontos kérdés megválaszolásával, és amikor megnyomom a küldés gombot, tulajdonképpen egy kattintással kidobom azt a kukába.

    Én senkit sem hagyok válasz nélkül. Ezért, ha Ön valamilyen formában kapcsolatba lépett már velem, akár úgy, hogy feliratkozott hírlevelemre, akár úgy, hogy kitöltötte valamelyik kapcsolati űrlapomat, vagy esetleg telefonon érdeklődött és kérte, hogy tájékoztassam bizonyos témáról e-mailben, és ezek után néhány nap elteltével sem kapott tőlem levelet, akkor nagy valószínűséggel levelem ugyan megérkezett, de az az Ön spam/levélszemét mappájába került.

    Ami megnehezíti a probléma feltérképezését, hogy erről a feladó nem kap értesítést, ráadásul az így kézbesített levelek az esetek többségében néhány nap elteltével – a szolgáltató automatikus beállításai miatt – törlésre kerülnek. Ha Ön Gmail, Freemail, Citromail és egyéb ingyenes levelezőrendszert használ a kapcsolatfelvételhez, a valószínűsége annak, hogy levelem a spam mappába érkezik jóval magasabb, mint egyéb szolgáltatók esetében.

    Jó hírem azonban, hogy van megoldás és ez mindössze néhány percet vesz csak igénybe. Ha tehát szeretné, hogy a tőlem kapott leveleket minden alkalommal és időben megkapja, kérem, kövesse az alábbi egyszerű lépéseket. Nézzük a leggyakrabban használt Gmail levelezőrendszer esetében szükséges teendőket. [Tovább…]

    Várja, de mégsem kap e-mailt tőlem? Megmutatom, hogy mit tegyen 13+1 lépésben!
    5 3 szavazat

  • Kiegészítő tájékoztatás a fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása pályázatról

     


    fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása


    Sok a félreértés a pénteken megjelent fiatalok vállalkozóvá válásának támogatására kiírt pályázattal kapcsolatban, amit érdemes röviden tisztába tennünk. A pályázat beharangozását célzó sajtóhírek ugyanis nem említették, hogy a pályázat – ahogy egyébként a rugalmas munkahelyekre vonatkozó pályázat is – két ütemben valósul majd meg, és előreláthatóan idén csak a közreműködő szervezetek, jelen esetben a mentor szervezetek kiválasztására kerül sor. A fiatalokat érintő pályázat csak ezt követően, számításaink szerint 2015. év elejétől várható, de ezen belül is, a korábbi évekhez hasonlóan kettő – képzés+pályázat – komponens várható.

    A mentor szervezetek számára kiírt pályázat részletes felhívása azonban számos olyan információt is tartalmaz, amely a jövő évi pályázathoz támpontot nyújthat az érdeklődő fiataloknak. Lássuk, mi az, amit a kiírásból megtudtunk: [Tovább…]

    Kiegészítő tájékoztatás a fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása pályázatról
    5 3 szavazat

  • Használja a KSH Építményjegyzéket már a pályázati felkészüléshez is!

     


    KSH Épíményjegyzék


    Építési beruházás estén az egyik fontos megválaszolandó kérdés, hogy az adott fejlesztés, az ingatlan tervezett funkciójának vonatkozásában támogatható-e a pályázati kiírás szerint. Építhető-e például a pályázat keretében szálloda, raktár, vagy akár egy kereskedelmi üzlethelység. Bár első ránézésre ez egyszerű kérdésnek tűnhet, de valójában sok esetben a dolog nem ennyire egyértelmű. Van viszont egy dokumentum, mely jelentősen megkönnyítheti a cégvezetők dolgát e téren, ez pedig nem más, mint a KSH Építményjegyzék.

    Az Építményjegyzéket (ÉJ) – Classification of Types of Constructions (CC) – az Egyesült Nemzetek 1991-ben kiadott ideiglenes Központi termékosztályozása alapján alakították ki. Az Európai Unió statisztikai rendszeréhez való csatlakozás keretében az ÉPÍTMÉNYJEGYZÉK harmonizálása is megtörtént, a jelenleg hatályos KSH Építményjegyzéket 2000. január 1-jétől alkalmazzuk.

    Az Építményjegyzéket az építmények csoportosításánál, besorolásánál, valamint az ezekre vonatkozó statisztikai adatszolgáltatások és nyilvántartások készítésénél kell használni. Használata kiterjed az építési-, működési és telephely-, környezetvédelmi engedélyezési eljárásokra, de az adózás során (pl általános forgalmi adó) is – míg gépek esetében a VTSZ számok – épületek/ingatlanok esetében a ÉJ számok irányadóak.

    Az Építményjegyzék elsősorban a szerkezeti különbségek alapján osztályoz (pl. kereskedelmi épületek, utak, vízi építmények, csővezetékek), majd ezt követően – különösen az épületeknél – a besorolást a rendeltetésnek megfelelően végzi (pl. lakóépületek és nem lakóépületek).

    Ha Ön ingatlan beruházást tervez, előbb vagy utóbb bizonyosan meg fogja határozni az ingatlan Építményjegyzék szerinti besorolását. Lássuk néhány konkrét példán keresztül, miért jobb előbb, mint utóbb, és miként segítheti Önt az Építményjegyzék akár a pályázati tervezésnél is. [Tovább…]

    Használja a KSH Építményjegyzéket már a pályázati felkészüléshez is!
    Értékelés

  • A saját tőke alakulásának pályázati vonatkozásai

     


    saját tőke


    A saját tőke vonatkozásában 3 feltétel van, melyet minden pályázni szándékozónak betéve tudnia kell. Ez pedig így hangzik:

    Nem részesülhet támogatásban az a vállalkozás, amelynek a pályázat benyújtását megelőző utolsó teljes (365 napot jelentő) üzleti év éves beszámolója alapján a saját tőkéje
    1. negatív;
    2. a törzstőke jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá csökkent (Kft esetében 500e Ft 3m Ft, Rt esetében 5m Ft);
    3. a jegyzett tőke fele alá csökkent és a csökkenés több mint egynegyede az előző 12 hónap során történt. Szerk. 2014. július 1-vel változott, lásd Nehéz helyzetben lévő vállalkozás fogalma és pályázati jelentősége című bejegyzést

    Az első két pont mindenki számára egyértelmű, a harmadik pontot azonban sokan félre értelmezik, vagy leegyszerűsítik, ezért érdemes megvizsgálni az erre vonatkozó „nehéz helyzetben lévő vállalkozás” fogalmát, melyet az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. §-a szabályoz. [Tovább…]

    A saját tőke alakulásának pályázati vonatkozásai
    5 4 szavazat

  • Inspirációk és gyakorlati példák az idei Családbarát Munkahely pályázathoz

     


    gyakorlati példák családbarát munkahely pályázathoz


    A Családbarát Munkahely Pályázat már 2000 óta létezik, 2011-től azonban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkársága újragondolt tartalommal és anyagi ösztönzők beépítésével hirdeti meg a pályázatot, így tette ezt idén is.

    Az államtitkárság a cím odaítélésével elismerését fejezi ki azon kis, közép – és nagyvállalatok, valamint költségvetési szervek tevékenysége iránt, melyek családbarát módon működnek, törekszenek a munka és a családi illetve magánélet összehangolását elősegítő intézkedések, gyakorlatok és politikák bevezetésére és fenntartására. A díj az erkölcsi elismerés és a pénzjutalom mellett jelentős kommunikációs értékkel is bír, hiszen hozzájárul a vállalatok és a szervezetek pozitív munkáltatói képéhez.

    ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK

    Az Emmi tájékoztatása szerint a pályázatok során több kritériumot is megvizsgálnak. Többek között olyanokat, hogy hogyan alakul a nők aránya a hierarchiában, vannak-e részmunkaidősök a vállalatnál, vagy hogy dolgoznak-e náluk nagycsaládosok. További szempont a rugalmas, atipikus munkavégzés lehetősége, a képzési lehetőségek, a férfi dolgozók szülői szerepének megerősítése és a gyermekek napközbeni felügyelete is.

    A gyakorlat azt mutatja, hogy az értékelésnél döntő fontosságú, hogy a vállalat mennyire tartja általános vezetési szempontnak a munkavállalók egyéni és családi kötelezettségeinek figyelembevételét. Minél több területet és alkalmazottat érintenek az intézkedések, továbbá minél több vállalati/intézményi dokumentumban vannak írásban is lefektetve, annál valószínűbb, hogy az egész munkahelyet és vállalati/intézményi kultúrát áthatja, és valóban minden ott dolgozó életére és közérzetére pozitív hatással van.

    A reális értékeléshez fontos, hogy a pályázati kérdőívben szereplő kérdésekre adott részletes válaszokon túl a pályázók minden olyan intézkedést bemutassanak – esetleg további anyagok beküldésével -, amely az adott vállalatnál, ill. intézménynél a munkahelyi és családi feladatok és kötelezettségek összehangolását segíti elő. Lehet, hogy egyes juttatások, vagy a munkahelyi rugalmasság magától értetődőnek tűnhetnek a kollektíva számára, a bíráló bizottság azonban csak a pályázatban leírtak, ill. a hozzá csatolt dokumentumok alapján tud döntést hozni.

    A családbarát foglalkoztatás lehetséges eszközei

    A munkavállaló igényeihez jobban igazodó munkavégzésnek a foglalkoztatásban már számos kialakult formája létezik. Természetesen az, hogy az adott ország gazdasági és közszférájában milyen jellegű családbarát kezdeményezések kerülnek bevezetésre, valamint alkalmazásra, nagymértékben függ a munkaerőpiaci folyamatoktól, a gazdasági és technológiai fejlettségtől, az általános munkahelyi kultúrától, illetve a társadalmi és egyéni elvárásoktól. A családbarát foglalkoztatási formák alkalmazása minden esetben függ a vállalat méretétől, tevékenységétől és piaci helyzetétől. Hiba lenne tehát azt feltételezni, hogy minden vállalat minden tekintetben képes a rugalmasságra.

    Azonban tény az is, hogy tudatos vezetési és személyzeti/emberi erőforrás menedzsment politikával és a munkaszervezeten belüli kommunikáció segítségével megtalálhatóak azok a területek, ahol a már ismert családbarát foglalkoztatási formák alkalmazhatóak. Nem is beszélve az újonnan kitalált és kidolgozott formákról és lehetőségekről. Az esetek többségében ezek az intézkedések nem is jelentenek tetemes költségeket, hanem “mindössze” egy stratégia meglétét, odafigyelést és elkötelezettséget az alkalmazottak iránt. A kezdeményezések mögött rejlő megértés és segítő szándék pedig már önmagában is gesztus értékű a kollegák számára. A vállaltok ez irányú felelőssége kiterjed az alkalmazott jóléti rendszerekre, juttatásokra, a foglalkoztatottak képzésre, a munkavállalókkal folytatott párbeszéd jellegére, valamint a munkaügyi kapcsolatok rendezettségére. Az alábbi példák az adatlap témaköreihez kapcsolódóan mutatnak be néhány már létező jó gyakorlatot. [Tovább…]

    Inspirációk és gyakorlati példák az idei Családbarát Munkahely pályázathoz
    Értékelés

  • Önnek szüksége van pályázati tanácsadóra?

     


    szükség van-e palyázati tanácsadóra


    A pályázati tanácsadás egy vitatott szakma ma Magyarországon, rengeteg negatív kritika is éri. Ráadásul a Kormány jelenlegi törekvései is azt célozzák, hogy visszaszorítsák a pályázati tanácsadók szerepét és a vállalkozások önerőből képesek legyenek pályázni.

    Annak, hogy a közvélemény nincs teljesen tisztában a pályázati tanácsadás fogalmával, alapvetően oka, hogy a tevékenység gyakorlását nem kötik semmilyen feltételhez, azaz képesítéssel, tapasztalattal vagy képességgel nem rendelkező „szakemberek” is gond nélkül tevékenykedhetnek ezen a piacon. Emiatt sokan csalódnak a pályázati tanácsadókban és egyre nehezebb megnyerni/visszanyerni bizalmukat.

    Pedig a bizalom az egyik kulcsfontosságú eleme ennek a szakmának. Úgy, ahogy a könyvelés, vagy jogi képviselet, a pályázati tanácsadás is egyfajta bizalmi kapcsolat ügyfél és tanácsadó között. Az együttműködés során, ahhoz, hogy a cég a tanácsadó aktív közreműködésével megtalálhassa a legjobb pályázati lehetőségeket és komplex, középtávú pályázati stratégiát tudjon alkotni, a tanácsadónak részletes – és sok esetben bizalmas – információkkal kell rendelkeznie a vállalkozás gazdálkodásáról és terveiről.

    A jó pályázati tanácsadó nem csak adatlapokat tölt, ahogy azt sokan  – korábbi rossz tapasztalataikból kiindulva – hiszik. A jó pályázati tanácsadó felmér, elemez, összegez, tanácsot ad, tervez, összeállít, és ami a legfontosabb ellenőriz, felügyel. A jó tanácsadó minden vállalkozást egyediként kezel, és rugalmasan reagál a vállalkozás egyedi  adottságaira és igényeire. [Tovább…]

    Önnek szüksége van pályázati tanácsadóra?
    Értékelés

  • Az új Polgári Törvénykönyv pályázati vonatkozásai

     


    új Polgári Törvénykönyv


    A bejegyzés apropója – amelyről gondolom legtöbben már hallottak híradásokból, egyéb fórumokon keresztül – a 2014. március 15-ével hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv, amellyel egy időben megszűnik a társasági törvény, és ezt követően az új Ptk. fogja szabályozni a cégek működését.

    A korlátolt felelősségű társaságokat érintő talán legjelentősebb változás, hogy a kft. törzstőkéjének kötelező minimuma a jelenlegi 500.000 forint helyett ismét 3 millió forint lesz. Az új Ptk. 2014. március 15-i hatályba lépését követően alapított kft.-knek tehát az emelt összegű törzstőkével kell rendelkezniük. A már működő társaságoknak két éves türelmi időt biztosít a jogalkotó, azaz nekik legkésőbb 2016. március 15-éig kell megemelniük a törzstőkéjüket 3 millió forintra.

    Bár az új szabály szerint a kft-k kapnak 2 év türelmi időt és csak 2016. március 15-ig kell kötelezően megemelniük a törzstőkéjüket 3 millió forintra, azonban nagyon fontos szem előtt tartani a szabályozás azon pontját, miszerint a jegyzett tőke emelése 2014. március 15. után azonnal esedékessé válik, ha valaki társasági okiratot kíván módosítani, és azt benyújtja a Cégbíróságra. [Tovább…]

    Az új Polgári Törvénykönyv pályázati vonatkozásai
    5 1 szavazat

  • Néhány tanács a Norvég Civil Támogatási Alap új pályázati felhívásához

     


    Tegnap tettem közzé bővebb tájékoztatót a Norvég Civil Támogatási Alap új pályázati felhívásáról, amelynek keretében civil szervezetek pályázhatnak 20-70 ezer euró támogatásra olyan projektek megvalósításához, amellyel hozzájárulhatnak a magyarországi civil társadalom fejlődéséhez.

    Norway Grants

    Hétfőn tartották a Norvég Civil Támogatási Alap első, az új pályázati felhívásokhoz kapcsolódó tájékoztató fórumát, ahol sok hasznos információ hangzott el mind a projekt tervezés, mind a pályázati anyag összeállításának vonatkozásában. A teljesség igénye nélkül megpróbáltam összegyűjteni a legfontosabbakat:

    A jelenlegi felhívás a Norvég Civil Támogatási Alap immáron második pályázati ciklusa. Várhatóan idén még egy alkalommal (szeptemberben) lesz lehetőség pályázni az Alapnál ugyanezen felhívásra, ám ezt követően 2015-ben és 2016-ban – a jelenlegi ciklus lezárásáig – nem lesz újabb lehetőség. [Tovább…]

    Néhány tanács a Norvég Civil Támogatási Alap új pályázati felhívásához
    5 1 szavazat

  • A 2013-as üzleti év zárásának és az éves beszámoló közzétételének időzítése pályázati szempontból

     


    Üzleti év zárása pályázati szempontból


    Itt az év vége, ma szinte minden cég évzáró bulit tart. Durrannak a pezsgős üvegek, Ön mint a cég vezetője bizonyára értékeli az évet, értékeli a kollégákat, jobb esetben jutalmakat oszt. De ha már évzárásról beszélünk, azon gondolkodott-e, hogy 2013-as üzleti évét mikor zárja? Hogy segítsek a döntésben, adok néhány tippet. Íme.

    Pályázati kiírásokban talán a leggyakrabban előforduló összefüggő, szép hosszú kifejezés a következő: … a pályázat benyújtását megelőző jóváhagyott, legutolsó lezárt, teljes üzleti év (365 napot jelentő) éves beszámolója alapján…

    Hogy mit is jelent mindez? Azt, hogy van néhány hónap az évben, egész pontosan január 1 és május 31 között (a gazdasági társaságok többségénél), amikor a cégvezetésnek választási lehetősége van, melyik évét kívánja a pályázatban bázisévként alkalmazni. Mindez a számviteli törvény alapján teljesen szabályos eljárása a könyvviteli zárásnak, mégis sok cégvezető és tanácsadó figyelmét is elkerüli. A következőkben néhány példán keresztül megmutatom azt is, milyen kiaknázatlan lehetőség ez bizonyos cégek számára.

    De lássuk először a szakmai tudnivalókat.

    A könyvviteli zárlatról a számviteli törvény (Szvt.) rendelkezik. Az egyes üzleti éveket a mérlegfordulónap, azaz az üzleti év utolsó napja választja el. A mérlegfordulónap a vállalkozások többségénél egybeesik a naptári évvel (december 31), de lehetőség van a naptári évtől eltérő üzleti év választására is. Ezt a tulajdonosoknak az alapító okiratban rögzíteniük kell.

    Ennek a fordulónapnak a kijelölése és számviteli politikában rögzítése azért fontos, mert az éves beszámoló letétbe helyezésének határideje ehhez a naphoz kötődik. A letétbe helyezés határideje az üzleti év fordulónapjától számított 150 nap. Mérlegkészítésre csak a mérlegforduló időpontját követő időpontban van lehetőség, de ettől a naptól kezdve az a megszabott 150 napon belül bármikor elvégezhető, azaz lényegében a mérlegkészítés időpontja a gazdálkodó döntésétől függ.

    A beszámolót a jóváhagyásra jogosult testületnek (tulajdonosoknak) el kell fogadnia, majd az elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót (mérleget, eredménykimutatást és a kiegészítő mellékletet) kötelező könyvvizsgálat esetén könyvvizsgálói záradékkal ellátva az illetékes cégbíróságnál kell letétbe helyeznie, illetve nyilvánosságra hozatal céljából az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálata címére megküldenie. Ezt követően beszélhetünk jóváhagyott és lezárt 2013. üzleti évről illetve éves beszámolóról.

    Most, hogy ezzel tisztában vagyunk, érdemes átgondolni, hogy pályázati szempontból milyen esetekben érdemes az üzleti évet a törvényben meghatározott 150 napos határidő előtt, akár már januárban lezárni. [Tovább…]

    A 2013-as üzleti év zárásának és az éves beszámoló közzétételének időzítése pályázati szempontból
    5 2 szavazat

  • 7 + 1 tipp, hogy akár holnap pályázhasson

     


    7 + 1 tipp, hogy akár holnap pályázhasson


    Épp az imént számoltam be arról, hogy felfüggesztették az állattenyésztési technológia fejlesztésére kiírt pályázatot … egész pontosan 5 nappal a pályázat kiírását követően. Aki jártas a pályázatokban, nem is lepődött meg, hiszen nem egyedi esetről beszélünk.

    Bár igaz, az idei év annyiban még rosszabb volt az előzőektől, hogy idén pályázati költségvetési ciklust zártunk, így a pályázatok egy jelentős része kizárólag a megmaradt, visszakerült pénzek újra kiosztását célozta és mivel jóval kisebbek voltak a rendelkezésre álló keretek, így sokkal rövidebb ideig voltak a pályázatok nyitva, mint azt korábban megszoktuk. Vannak azonban olyan pályázat típusok, ahol ez a megszokott eljárás, azaz maximum 1 hónap áll a pályázók rendelkezésére, hogy pályázatukat összeállítsák. Ilyen például a mezőgazdasági és vidékfejlesztési pályázatok java része, a civil szervezetek számára kiírt pályázatok, vagy az NKA által kiírt kulturális pályázatok is, és még sorolhatnánk.

    Éppen ezért, tanácsadóként nem győzöm azt hangsúlyozni, hogy a pályázatokra jó előre fel kell készülni és nem akkor kapkodni, amikor egy pályázat megjelenik. Kiváltképp igaz ez azokra a pályázatokra, ahol a projekt valamilyen engedélyköteles beruházást is tartalmaz.

    Íme néhány dolog, amit érdemes jó előre letudni. Higgye el, ha ezeket a feladatokat most elvégzi, jóval egyszerűbb dolga lesz a pályázat megjelenésekor, nem kell félnie, hogy idő előtt felfüggesztik a pályázatot, és nem érik váratlan és kellemetlen meglepetések sem. [Tovább…]

    7 + 1 tipp, hogy akár holnap pályázhasson
    5 2 szavazat

  • NAV köztartozásmentes adatbázis

     


    koztartozasmentes adózói adatbázis


    Tudom, nem leszek túl népszerű mai tippemmel, legalábbis első hallásra biztosan sokan csóválják bizalmatlanul a fejüket. Ne tegyék. Valóban, a mai gazdasági helyzetben köztartozásmentesnek lenni sokaknak olyan luxusnak hangzik, mint két hét a Bahamákon. Munkám során ügyfeleim egy igen jelentős részénél ténylegesen a nullás igazolás időben történő megszerzése a legnehezebb feladat és kőkeményen sakkozniuk kell, ha támogatást szeretnének. Sajnos ez a tipp sem nekik szól.

    Azt is tudom viszont, hogy azon ügyfeleim többsége sem volt benne a NAV köztartozásmentes adatbázisban, akiknél pedig minden feltétel adott volt, sőt sokuk még nem is hallott magáról az adatbázisról. Pedig 2013. január 1-ével a köztartozásmentes adózói adatbázisban történő szereplés ténye általánosan elfogadottá vált a jogszabályokon alapuló eljárásokban, azaz a felhasználó köteles elfogadni a nemleges adó-, illetve a nemleges együttes adóigazolások bemutatása helyett. Mit jelent ez? Azt, hogy Önnek többet nem kell kérnie NAV nullás igazolást pályázataihoz, és számos egyéb esetben sem, elég a NAV honlapján egy egyszerű lekérdezést végrehajtania, az eredményt kinyomtatnia, cégszerű aláírással ellátnia és kész is van, köztartozás mentesség igazolva. Olyannyira egyszerűsíti ez a támogatási eljárást és ellenőrzést, hogy idén már volt olyan pályázat, ahol a kérelemhez feltétel volt a köztartozásmentes adatbázisban való szereplés. Ez nem jó hír sok vállalkozás számára, de ha a másik oldal fejével gondolkodunk, és látjuk a tendenciákat, ez a jövőben akár általános előfeltétel lehet a pályázatokhoz, ahogy idén a bérkompenzáció végrehajtása is volt. Azaz az állam támogatás fejében „elvárrja”, hogy a vállalkozás időben megfizesse az adókat és járulékokat. De nézzük meg, mit is kell tudni a köztartozásmentes adatbázisról?

    Röviden és tömören a NAV köztartozásmentes adatbázis az állami adóhatóság honlapján közzétett, az adózó nevét, elnevezését, adószámát tartalmazó olyan nyilvántartás, amely azokat az adózókat tartalmazza, akiknek nincs köztartozásuk. [Tovább…]

    NAV köztartozásmentes adatbázis
    5 2 szavazat