• Így adóznak az őstermelők idén

    2018/02/06 Szerző: Pinczés-Kovács Magdolna
    Szóljon hozzá
    Mezőgazdasági őstermelők adóbevallási kötelezettsége

    Mezőgazdasági őstermelők adóbevallási kötelezettsége

    Alap esetben a mezőgazdasági őstermelő május 22-ig köteles benyújtani személyi jövedelemadó bevallását, azonban ha az őstermelő áfafizetésre is kötelezett, vagy egyéni vállalkozó is, akkor a bevallási határidő idén február 26.

    Könnyebbség, hogy egy tavaly született jogszabályváltozás alapján 2018-tól a mezőgazdasági őstermelők és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek helyett is az adóhivatal készíti el a bevallást. ez nagyjából 350 ezer embert mentesít a bevalláskészítés kötelezettsége alól. Akinek pedig éves árbevétele nem éri el a 600 ezer forintot, szintén nem kell bevételt és jövedelmet bevallania.

    Az őstermelők tevékenységeikből származó jövedelmüket háromféle módszer szerint állapíthatják meg:

    • lehetőségük van a 10 százalékos költséghányad alkalmazására, ilyenkor a költségeikkel tételesen nem kell elszámolniuk, a bevétel 90 százalékát kell jövedelemnek tekinteniük;
    • választhatják a tételes költségelszámolást is, amikor a tevékenységgel közvetlenül összefüggő igazolt kiadásokkal csökkenthetik a bevételt;
    • a harmadik módszer szerint az őstermelő jövedelmét az átalányadózás szabályai szerint is megállapíthatja, de ezt csak azok az őstermelők választhatják, akik kistermelőknek minősülnek (vagyis éves őstermelői bevételük nem haladja meg a 8 millió forintot). Az átalányadó alapjául szolgáló jövedelmet az adóévben elért bevételből kiindulva, a törvényben meghatározott költséghányadok figyelembevételével kell kiszámítani. Eszerint az állat vagy állati termék értékesítéséből származó bevételnek a 6 százaléka, más egyéb őstermelői tevékenységből származó bevételnek pedig a 15 százaléka a jövedelem.

    [Tovább…]

    Így adóznak az őstermelők idén
    Értékelés

  • Mennyből a pokolba – Így járnak pórul a fiatal gazdák

    2017/11/17 Szerző: Pinczés-Kovács Magdolna
    Szóljon hozzá
    Megrendito határozatokat kapnak a 2012ben nyertes fiatal gazdák

    Megrendito határozatokat kapnak a 2012ben nyertes fiatal gazdák

    Több fiatal gazda kapott a napokban olyan kormányhivatali határozatot, amely szerint vissza kell fizetnie eddig felvett teljes támogatást – adta hírül hétfőn az agrárszektor.hu. Valóban, hozzánk is egyre több fiatal gazda fordul azzal, hogy nem teljesítette maradéktalanul a vállalásokat és most tanácstalan, mit tehet annak érdekében, hogy ne kelljen a támogatást visszafizetnie.

    Tipikus eset ez, a pályázók többnyire csak akkor fordulnak szakértőhöz, amikor már nagy a baj és nincs mit tenni, pusztán bízni abban, hogy valami csoda folytán megkönyörülnek rajtuk.

    Na de lássuk a mostani konkrét problémát.

    A helyzet a sokak által félreértelmezett rendeleti szövegezés miatt alakult ki. A fiatal gazdák a pályázaton 40 ezer eurós (mintegy 12 millió forintnak megfelelő) támogatást kaptak egy 5 éves projektidőszakra, de ezért cserébe vállalniuk kellett, hogy elérnek egy bizonyos üzemméretet.

    A rendelet szövegezéséből azonban sokak számára nem volt egyértelmű, hogy ezt az üzemméretet bizony a 4. év végére 100%-ban teljesíteni kell. Sokan ezzel szemben azt hitték, hogy egy bizonyos százalékkal elmaradhatnak a vállalt üzemmérettől, ahogy ezt tehették az első években, a 2014-es és a 2015-ös fiatal gazda pályázatnál például az első 3 évben lehetőség van akár 20%-kal is elmaradni a vállalt üzemmérethez képest. Sajnos azonban ez már nem így van a 4. év végén, akkora az üzemméretet teljes egészében el kell érni és akár néhány százalékos elmaradás is azt eredményezheti, hogy a teljes addig kiutalt támogatást, azaz közel 10-11 millió Ft-ot vissza kell fizetni. Nos, ez okozza most a pánikot, teszem hozzá teljesen jogosan, hiszen egy ilyen szankció adott esetben ígéretes gazdaságokat és életeket tehet tönkre.
    [Tovább…]

    Mennyből a pokolba – Így járnak pórul a fiatal gazdák
    5 18 szavazat

  • Így változnak a munkáltatók bérköltségei 2017-ben!

    2017/01/02 Szerző: Pinczés-Kovács Magdolna
    2 hozzászólás
    minimálbér 2017

    minimálbér 2017

    2017. január 1-től változott a minimálbér, a garantált bérminimum és a munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó az alábbiak szerint:

    • A kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) havi összege 2017. január 1-től 15%-os emeléssel 127 500 Ft, 2018. január 1-től további 8%-os emeléssel 138 000 Ft.
    • A legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben foglalkoztatottak garantált havi bérminimuma 2017. január 1-től 25%-os emeléssel 161 000 Ft, 2018. január 1-től további 12%-os emeléssel 180 500 Ft.
    • A munkaadók által fizetett szociális hozzájárulási adó mértéke 2017. január 1-től 5 százalékpontos csökkenéssel 22%, 2018. január 1-től további 2 százalékpontos csökkenéssel 20%, illetve további 0,5%-os csökkentéssel 19,5 százalék, ha a versenyszférában 2017-ben legalább 11 százalékkal nő a bruttó átlagkereset az I-III. negyedévben az előző évi azonos időszakhoz képest.
    • A szociális hozzájárulási adó kedvezménye 27%-os kedvezményről 22%-ra, a 13,5 és 14,5%-os kedvezmények egységesen 11%-ra csökkentek.

    Így változnak a munkáltatók bérköltségei 2017-ben!
    Így változnak a munkáltatók bérköltségei 2017-ben! [Tovább…]

    Így változnak a munkáltatók bérköltségei 2017-ben!
    Értékelés

  • Szeptember 30-ig regisztrálhatnak az 1%-ra igényt tartó civil szervezetek

    2016/09/23 Szerző: Pinczés-Kovács Magdolna
    Szóljon hozzá
    adó 1 százalék felajánlás cicvl szervezetek számára

    adó 1 százalék felajánlás cicvl szervezetek számára

    A személyi jövedelemadóról szóló törvény lehetővé teszi a magánszemélyeknek, hogy befizetett adója meghatározott részének (1-1%) felhasználásáról az adóévet követő évben egy külön törvényben megjelölt kedvezményezett(ek) javára és eljárás szerint nyilatkozatban rendelkezzék.

    Ilyen kedvezményezett lehet

    • az az egyesület, alapítvány, közalapítvány, amely

      • a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel korábban alakult (bíróság általi nyilvántartásba vétel dátuma alapján)
      • belföldi székhelyű
      • nyilatkozata szerint közhasznú tevékenységet végez,
      • alapszabálya, alapító okirata szerint közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

    A magánszemély rendelkező nyilatkozatában felajánlásra kerülő összegre igényt tartó szervezetnek az adóhatóságnál kell előzetesen – elektronikus úton – regisztrálnia. A szervezet a regisztrációt követő évben válik kedvezményezetté, és regisztrációja visszavonásig érvényes.

    A regisztrációs kérelem benyújtásának határideje a rendelkező évet megelőző év szeptember 30-a.
    [Tovább…]

    Szeptember 30-ig regisztrálhatnak az 1%-ra igényt tartó civil szervezetek
    Értékelés

  • Magyar nyelvű kiadványok uniós finanszírozási forrásokról

    2016/02/29 Szerző: Pinczés-Kovács Magdolna
    Szóljon hozzá

    Az Európai Bizottság által az EIP-AGRI, valamint a Horizont 2020 működésével kapcsolatban publikált kiadványok már magyar nyelven is elérhetőek az EIP Service Point oldalán. Ezen kiadványok közérthető módon nyújtanak tájékoztatást az EIP Hálózatán keresztül elérhető jó gyakorlatokról, innovatív megoldásokról és a lehetséges finanszírozási forrásokról. A teljes sorozat letölthető innen:

    Mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti innovációkhoz kapcsolódó Európai Uniós finanszírozási lehetőségek Finanszírozási lehetőségek a Horizont 2020 keretében - 2016-os pályázatok EIP-AGRI Hálózat
    Mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti innovációkhoz kapcsolódó Európai Uniós finanszírozási lehetőségek Finanszírozási lehetőségek a Horizont 2020 keretében – 2016-os pályázatok EIP-AGRI Hálózat
    EIP-AGRI Operatív Csoportok - Ötletből innovációt! EIP-AGRI - Innováció-támogató Szolgáltatások
    EIP-AGRI Operatív Csoportok – Ötletből innovációt! EIP-AGRI – Innováció-támogató Szolgáltatások

    [Tovább…]

    Magyar nyelvű kiadványok uniós finanszírozási forrásokról
    5 1 szavazat

  • Hasznos kézikönyvek gazdáknak

    2016/01/25 Szerző: Pinczés-Kovács Magdolna
    Szóljon hozzá

    A Nemzeti Agrárkamara kézikönyvek sorában immár a nyolcadik kézikönyv jelent meg, a teljes sorozat letölthető innen:

     Ökológiai gazdálkodás Kézikönyv Földforgalmi szabályozás – Gazdálkodói kézikönyv Területmérés – Gazdálkodói segédlet AKG Kézikönyv
    Megjelent:
    2015. december 08.    		 Megjelent:
    2015. december 04.    		 Megjelent:
    2015. október 22.    		 Megjelent:
    2015. szeptember 18.
           
    Vidékfejlesztési Program Kézikönyv Zöldítés – Gazdálkodói kézikönyv Nitrát – Gazdálkodói kézikönyv Kölcsönös megfeleltetés – Gazdálkodói kézikönyv
    Megjelent:
    2015. augusztus 28.    		 Megjelent:
    2015. április 20.    		 Megjelent:
    2015. április 20.    		 Megjelent:
    2015. április 20.


    Forrás: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara     [Tovább…]

    Hasznos kézikönyvek gazdáknak
    5 1 szavazat

  • Mit kell tudni a Földet a gazdáknak program keretében történő földvásárlásról?

    2015/10/30 Szerző: Pinczés-Kovács Magdolna
    Szóljon hozzá

    Földet a Gazdáknak Program

    A Kormány 2015.09.21-én kormányhatározatban döntött – a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben meghatározott 300 hektár mértékű földszerzési maximum alkalmazásával – az állami tulajdonú földterületek földművesek számára történő értékesítéséről.

    A földterületek értékesítésére két eltérő eljárástípussal

    • a 3 ha alatti földrészletek esetében nyilvános pályáztatás illetve árverés mellőzésével, illetve
    • a 3 ha feletti földrészletek esetében árverés útján

    kerülhet sor.

    Nézzük meg most melyek a legfontosabb szabályok és menetrend az egyes eljárások tekintetében. [Tovább…]

    Mit kell tudni a Földet a gazdáknak program keretében történő földvásárlásról?
    5 54 szavazat

  • Hátrányos helyzetű települések (2015)

    2015/09/05 Szerző: Pinczés-Kovács Magdolna
    2 hozzászólás
    Hátrányos helyzetű települések

    Hátrányos helyzetű települések

    Pályázatok esetében nagyon gyakran találkozunk a hátrányos helyzetű települések fogalmával, vannak olyan pályázatok, ahol csak hátrányos helyzetű településeken élő személyek, illetve itt működő vállalkozások/intézmények/szervezetek pályázhatnak és vannak esetek, amikor jelentős plusz pontszám vagy magasabb támogatási intenzitás jár, ha ilyen településről érkezik a támogatási igény.  Nézzük most át, mely települések minősülnek 2015-ben hátrányos helyzetű településnek.

    A Kormány 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelete rendelkezik a hátrányos helyzetű települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről,

    A települések területi fejlettség alapján történő besorolásánál a társadalmi és demográfiai, lakás és életkörülmények, helyi gazdaság és munkaerő-piaci, valamint infrastruktúra és környezeti mutatókból (négy mutatócsoport) képzett komplex mutatót vesznek figyelembe. [Tovább…]

    Hátrányos helyzetű települések (2015)
    5 2 szavazat

  • Nehéz helyzetben lévő vállalkozás fogalma és pályázati jelentősége

    2014/09/02 Szerző: Pinczés-Kovács Magdolna
    Szóljon hozzá

     

    Nehéz helyzetben lévő vállalkozás

    Aki böngészett már pályázati felhívást és útmutatót, az bizonyára találkozott már a nehéz helyzetben lévő vállalkozás fogalmával, talán meg is mosolyogta mondván, „Ki nincs nehéz helyzetben ma Magyarországon?”. Kevesebben vannak viszont azok, akik ismerik a fogalom eredetét és pontos meghatározását, és még kevesebben azok, akik tudják, hogy idén júliustól a nehéz helyzetben lévő vállalkozás fogalma a korábbi definícióhoz képest jelentősen szigorodott.

    A  2014. július 1-vel hatályba lépett új 651/2014/EU általános csoportmentességi rendeletet, valamint ezzel összhangban az Európai Bizottság 2014.07.09 én közzétett és 2014. augusztus 1-től hatályos új 2014/C 246/01 számú iránymutatása alapján ugyanis módosult a nehéz helyzetben lévő vállalkozás meghatározása.

    Tekintsük át először, hogy mikor beszélhetünk – már az új rendelet és iránymutatás alapján – nehéz helyzetben lévő vállalkozásról: [Tovább…]

    Nehéz helyzetben lévő vállalkozás fogalma és pályázati jelentősége
    5 3 szavazat

  • KKV minősítés – A mikro-, kis- és középvállalkozások besorolása 2. rész

    2014/07/29 Szerző: Pinczés-Kovács Magdolna
    7 hozzászólás

     

    kkv minosites

    A cikksorozat előző részében bemutattam a KKV minősítés alkalmazásának hátterét, azaz honnan ered és milyen törvényi szabályozáson alapul. Ebben a bejegyzésben a KKV minősítés alapját, a határértékeket és azok helyes használatát mutatom be. Lássuk, melyek is azok a határértékek:

    A törvény tartalmazza azokat az értékhatárokat, amelyek alapján eldönthető, hogy a vállalkozás a mikro-, a kis- vagy a középvállalkozások méretkategóriájába tartozik-e. A három érték / mutató a következő:

    • foglalkoztatotti létszám,
    • éves nettó árbevétel
    • mérlegfőösszeg.

    E három mutató tekintetében a törvény az alábbi KKV meghatározásokat tartalmazza:

    MIKROVÁLLALKOZÁSOK: olyan vállalkozások, amelyek 10 főnél kevesebb embert foglalkoztatnak, és amelyek éves forgalma vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 2 millió eurót.
    KISVÁLLALKOZÁSOK: olyan vállalkozások, amelyek 50 főnél kevesebb személyt foglalkoztatnak, és amelyek éves forgalma vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió eurót.
    KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK: olyan vállalkozások, amelyek 250 főnél kevesebbet foglalkoztatnak, és amelyek éves forgalma nem haladja meg az 50 millió eurót, vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió eurót.

    KKV határértékek

    Ezek viszonylag egyértelmű meghatározások. Az értelmezés során 2 hiba szokott előfordulni.

    1. az egyik, hogy a létszám esetében < jel és nem ≤ van. Ez azt jelenti, hogy a 10 fős létszámú vállalkozás már nem minősül mikrovállalkozásnak, az 50 fős kisvállalkozásnak, és így tovább.
    2. másrészt az ÉS/VAGY kombinációk, illetve a korlátozás iránya megzavarhatják a minősítést végzőt.

    A legegyszerűbb, ha a vállalkozási kategóriákat alulról felfelé építkezve vizsgáljuk, és azt nézzük meg vállalkozásunk túllépte-e az adott kategória felső korlátját. [Tovább…]

    KKV minősítés – A mikro-, kis- és középvállalkozások besorolása 2. rész
    4.2 10 szavazat

  • KKV minősítés – A mikro-, kis- és középvállalkozások besorolása 1. rész

    2014/07/06 Szerző: Pinczés-Kovács Magdolna
    3 hozzászólás

     

    kkv minosites 1b

    Kávé, KKV! Na jó, ez egy nagyon bugyuta szóvicc volt, jómagam is csak fogom a fejem. De teszem ezt éppen úgy, mint amikor egy-egy személyes pályázati tanácsadás alkalmával a KKV, azaz a mikro-, kis- és középvállalkozási státusz meghatározása kapcsán szembesülök azzal az alapvető fogalmi katyvasszal, ami ezt a témakört övezi. Nem a cégvezetők tehetnek erről, hiszen egyáltalán nem egyszerű többek között a kapcsolt és partner vállalkozások beazonosítása, ráadásul laikusként – és sajnos kevésbé laikusként is – sokaknak nem egyértelmű a fogalom számviteli, adójogi vagy közösségi jogi elhatárolása.

    Tetézi mindezt, hogy számos „pályázati tanácsadó” sem tud például különbséget tenni KKV állapot és KKV besorolás között, nem alkalmazza helyesen a 2 éves szabályt, a fontos minősítést befolyásoló kivételekről már ne is beszéljünk. Bízom abban, hogy ennek a cikksorozatnak a végére minden a témakört érintő értelmezési hibára rá tudok világítani és valóban mindenki számára könnyen értelmezhető formában, példákkal szemléltetve tudom bemutatni a helyes KKV minősítés kérdéskörét és folyamatát.

    A KKV minősítés nem csak pályázati szempontból releváns, ugyanúgy szükség van rá a társasági adóalap kedvezmények, társasági adó kedvezmények, egyéb adókörön belüli kedvezmények esetében is. Sőt, az államilag támogatott hitelek igénybevételekor is elengedhetetlen a státusz helyes meghatározása. Ezért, ha eddig erre nem fordított különösebb figyelmet, szánjon rá néhány percet, olvassa el cikksorozatomat és egyeztessen könyvelőjével a helyes státusz meghatározásához. Pályázatok esetén mindenképpen ez lesz a kiinduló pont! [Tovább…]

    KKV minősítés – A mikro-, kis- és középvállalkozások besorolása 1. rész
    5 4 szavazat

  • Új vállalkozás indításával kapcsolatos kötelezettségek – Engedélyköteles tevékenységek

    2014/01/31 Szerző: Pinczés-Kovács Magdolna
    261 hozzászólás

     

    engedélyköteles tevékenységek

    A VÁLLALKOZÁS TEVÉKENYSÉGÉNEK KIVÁLASZTÁSA

    A vállalkozás alapításával egy időben meg kell választani a vállalkozás főtevékenységét melyet meg is kell jelölni a cégbírósághoz benyújtandó dokumentációban. A vállalkozás főtevékenysége mellett, egyéb tevékenységeket is lehet választani, de azokat már nem kell bejelenteni a cégbírósághoz, hanem elektronikus úton az arra meghatalmazott az ügyfélkapun keresztül is benyújthatja.

    2008. január 1-jétől teljes egészében új szabályozás lépett életbe e területen, amelynek következtében a TEÁOR és szakmakód struktúra is jelentősen megváltozott. A változások következtében a tevékenységi besorolások módosítását az adminisztratív nyilvántartásokban is át kellett vezetni. A jelenlegi szabályozás lehetővé teszi, hogy az alapító okiratok csak a főtevékenységet tartalmazzák, míg a ténylegesen végzett tevékenységeket a TEÁOR ’08 alapján az NAV -nak kell bejelenteni.

    A gazdasági társaságokról szóló törvény kifejezetten kimondja a vállalkozói szabadság egyik alapelvét, hogy gazdasági társaság bármely tevékenységet folytathat, amit törvény nem tilt, vagy nem korlátoz. Ebből következően a tevékenységeknek három nagy csoportja létezik:

    1. tilos tevékenységek
    2. korlátozás nélkül, szabadon gyakorolható tevékenységek
    3. feltételhez kötött tevékenységek

    Az első két pont mindenki számára egyértelmű. A tiltott tevékenységek többnyire szabálysértésre irányulnak (pl. tiltott reklámtevékenység), míg a korlátozás nélküli csoportba tartoznak azok a tevékenységek, amelyeknek gyakorlásuk semmilyen feltételhez nem kötött.

    A FELTÉTELHEZ KÖTÖTT TEVÉKENYSÉGEK

    Ebbe a csoportba azok a tevékenységek tartoznak, amit csak akkor folytathat a gazdasági társaság, ha bizonyos feltételeknek meg tud felelni. Az ilyen megkötéses tevékenységeket hat csoportba lehet sorolni:

    1. koncesszióköteles tevékenységek
    2. hatósági engedélyhez kötött tevékenységek
    3. képesítéshez kötött tevékenységek
    4. formához kötött tevékenységek
    5. nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységek
    6. bejelentéshez kötött tevékenységek

    [Tovább…]

    Új vállalkozás indításával kapcsolatos kötelezettségek – Engedélyköteles tevékenységek
    4.9 54 szavazat

  • A tanulószerződés kötés gyakorlata

    2014/01/22 Szerző: Pinczés-Kovács Magdolna
    5 hozzászólás

     

    tanulószerződés

    A TANULÓSZERZŐDÉS LÉNYEGE

    A vállalkozások –gazdálkodók szakképzési hozzájárulást fizetnek, az adó mértéke éves bruttó bérköltségük 1,5%-a.

    Lehet azonban teljesíteni a hozzájárulást (az adófizetés helyett) a képzés helyben történő vállalásával, azaz valamely OKJ szakképesítés megszerzéséhez szükséges gyakorlóhely és oktató biztosításával is. Az oktató olyan személy a gazdálkodónál, aki szakmunkás (vagy magasabb) végzettséggel – gyakorolja a szakmát és részidőben oktatja a tanulót. Lehet alkalmazott vagy az egyéni vállalkozó maga is. Az oktatással írásban megbízott alkalmazott esetén az állam elismeri és téríti az oktató arányosított munkabérét és járulékát.

    Tanulót bármely gazdálkodó foglalkoztathat, aki rendelkezik a vállalt szakma vizsgáztatási követelményével és központi programjával. Vállalja, hogy a szakma teljes keresztmetszetének tematikus bemutatásával készíti fel a tanulóját a gyakorlati szakmunkás vizsgájára. A képzési dokumentumokat az Oktatási Miniszter rendeletei tartalmazzák, amelyek a Magyar Közlönyben megjelennek (pl. 37/2003 OMr.) vagy az Internetről letölthetőek (www.magyarkozlony.hu, www.szakkepzes.hu, www.OM.hu, www.omai.hu ).

    A gazdálkodók elsősorban saját szakember utánpótlás érdekében foglalkoztatnak tanulót, amelyhez a szükséges elméleti képzést valamely szakképző iskola biztosítja (az ország teljes területén). A tanulók gyakorlati képzése 2005.01.01-től – a szakképzésről szóló 1993. évi 76.tv rendelkezései szerint – TANULÓSZERZŐDÉS alapján folyik, amelyet a területileg illetékes gazdasági kamara előtt kell megkötni. A vállalkozás számára a tanácsadás és a kötés térítésmentes, a tanuló számára pedig 22 éves koráig az első (OKJ-s) szakképesítés megszerzése ingyenes az iskolarendszerű, nappali képzés keretében. [Tovább…]

    A tanulószerződés kötés gyakorlata
    4 2 szavazat

  • A Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében nyújtott adókedvezmények

    2014/01/18 Szerző: Pinczés-Kovács Magdolna
    Szóljon hozzá

     

    munkahelyvédelmi akcióterv

    Aki alkalmazott már START kártyával rendelkező munkavállalót, vagy figyeli és keresi a foglalkoztatáshoz igénybe vehető kedvezményeket, tudja, hogy 2013. január 1-jétől megszűnt a START kártya, azaz már nem lehet újonnan igényelni START-kártyát. A korábban kibocsátott kártyákhoz kapcsolódó kedvezményeket a foglalkoztatók még a kártyák érvényességi ideje alatt, START-kártya esetén legfeljebb 2014. december 31-ig, míg START EXTRA, START PLUSZ, illeteve START BÓNUSZ kártyák esetében legkésőbb 2013. december 31-éig igénybe vehetik.

    Bár START kártyát igényelni nem lehet, a jogszabályi változások értelmében továbbra is lehet adókedvezményt igényelni hátrányos munkaerő-piaci csoportba tartozók foglalkoztatásához, mindezt az úgynevezett Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében. Lássuk bővebben a vállalkozások számára jelenleg rendelkezésre álló lehetőségeket:

    A Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében nyújtott adókedvezmények

    A Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatói a meglévő munkahelyek megőrzése és új munkahelyek létesítése érdekében jelentős mértékű szociális hozzájárulási adókedvezményt és szakképzési hozzájárulási kedvezményt kaphatnak.

    A munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból 2013. január 1-jétől igénybe vehető új kedvezmények az alábbiak:

    • 25 év alatti munkavállalók utáni kedvezmény
    • 55 év feletti munkavállalók utáni kedvezmény
    • A szakképzetlen munkavállalók utáni kedvezmény
    • Tartósan álláskeresők utáni kedvezmény
    • Kisgyermekes munkavállalók utáni kedvezmény

    Az akcióterv nemcsak az új alkalmazottakra, hanem a jelenleg foglalkoztatottakra is érvényes, így a módosítások a foglalkoztatottak megtartását és új dolgozók felvételét egyaránt segíti. A foglalkoztatás logikájából természetesen az következik, hogy az 55 év felettieknél a munkahelyek megtartása a fontosabb, míg a többi kategóriában elsősorban új munkahelyek teremtését segítheti az akció. Az adócsökkentés az említett munkavállalókat alkalmazó foglalkoztatókat érinti közvetlenül, de pozitív hatása – a munkahelyek megőrzésén, munkahelyteremtés ösztönzésén keresztül – természetesen a munkavállalókra, munkát keresőkre is jelentős hatással lehet.

    A kedvezmény mértéke részletesen az alábbiak szerint alakul: [Tovább…]

    A Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében nyújtott adókedvezmények
    5 2 szavazat

  • Köztartozásmentesség igazolása: NAV adóigazolás, avagy a ”NAV NULLÁS”

    2013/12/04 Szerző: Pinczés-Kovács Magdolna
    2 hozzászólás

     

    Köztartozásmentesség igazolása: NAV adóigazolás

    Aki már adott be pályázatot, vagy böngészett pályázati kiírást, tudhatja, hogy a pályázatok többségéhez (ha nem mindegyikhez) csatolni kell egy 30 napnál nem régebbi NAV adóigazolást a pályázó köztartozás mentességről. Bár maga a formanyomtatvány és a NAV adóigazolás igénylése viszonylag egyszerű, munkám során sok ezzel kapcsolatos félreértésre vagy problémára bukkantam, így fontosnak tartom, hogy beszéljünk kicsit bővebben a köznyelvben nullás igazolásként ismert és pályázók körében oly gyakran emlegetett adóigazolásról.

    Az adóigazolásoknak több fajtája és típusa is van. Fajtája szerint van adóigazolás, együttes adóigazolás, jövedelemigazolás és illetőségigazolás, típusa szerint pedig létezik általános adóigazolás „A” és a nemleges adóigazolás „N”.

    Pályázatok esetében mindig együttes adóigazolást kérjen, amely nem csak az adóval, hanem a vámmal kapcsolatos elmaradásokat, tartozásokat is tartalmazza, illetve esetünkben igazolja a vámtartozás mentességet. Típusa szerint a nemleges adóigazolás az, amely igazolja, hogy az adózónak az adóigazolás kiállításának napján vagy az adóigazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása nincs. Önnek pontosan erre lesz szüksége. [Tovább…]

    Köztartozásmentesség igazolása: NAV adóigazolás, avagy a ”NAV NULLÁS”
    4.7 16 szavazat