
A NASA megmentése saját magától – vajon ez a milliárdos megfelelő választás?
Jared Isaacman, a milliárdos üzletember, ambiciózus vízióval rendelkezik az emberiség jövőjéről, különösen a világűr felfedezésének terén. Az első űrmisszióját 2021-ben hajtotta végre, amely egy magánút volt, és körülbelül 200 millió dollárba került. Isaacman nemcsak az űrutazás iránti szenvedélye miatt indult el a világűrbe, hanem azért is, hogy megváltoztassa az űrutazásról alkotott képet, és azt a nagyközönség számára elérhetővé tegye. „Szeretnénk, ha nem csupán 600 ember tapasztalná meg az űrutazást, hanem 600 000,” mondta a sajtónak. A milliárdos, aki 1999-ben alapította meg a saját pénzfeldolgozó cégét, így összesen 1,9 milliárd dolláros vagyont halmozott fel, és a világűr iránti vonzalma már fiatal korában megnyilvánult.
Azóta Isaacman számos kalandban részt vett. Tavaly egy korszerűsített SpaceX kapszulában utazott, és elvégezte az első kereskedelmi űrsétát. Ezen a küldetésen egy kísérleti űrruhát tesztelt, valamint egy új költséghatékony protokollt, amely lehetővé tette a űrhajósok számára, hogy légzsilip nélkül lépjenek ki és lépjenek vissza a kapszulába. Az ikonikus fénykép, amelyen Isaacman a világra néz, jól tükrözi, hogy nem csupán egy playboy milliárdos, hanem valaki, aki a technológiai határok feszegetésére törekszik.
Isaacman nemrégiben még nagyobb figyelmet kapott, miután Donald Trump decemberben őt jelölte a NASA új vezetőjének. A kérdés, ami sokakat foglalkoztat, hogy miért esett Trump választása Isaacmanra, és mit vár el tőle, különösen figyelembe véve, hogy Elon Musk, a SpaceX tulajdonosa, kormányzati szerepet kapott a szövetségi költségvetés 2 billió dollárral való csökkentésére. A NASA vezetője elnöki kinevezés, de a szenátus megerősítése is szükséges hozzá. Ha Isaacmant megerősítik, az komoly kérdéseket vet fel az emberiség űrbeli jövőjével kapcsolatban, figyelembe véve, hogy ő a tömeges űrutazás híve.
A NASA vezetői a múltban sokféle háttérrel rendelkeztek: egyesek, mint például Bill Nelson, korábbi űrhajósok voltak, míg mások kormányzati háttérrel rendelkeztek. Isaacman azonban a milliárdosok új hullámának része, akik megkérdőjelezik a régi rendet az űrkutatásban. Ráadásul ő, Musk és Jeff Bezos az innováció felgyorsítására és a személyes űrutazás költségeinek drámai csökkentésére törekszenek.
A decemberi jelölésekor Isaacman egy nyilatkozatot tett, amelyből kiderült a jövőbeli víziója: „Ez a második űrkorszak csak most kezdődött el. Elkerülhetetlen, hogy egy virágzó űrgazdaság alakuljon ki, amely lehetőségeket teremt számtalan ember számára, hogy éljen és dolgozzon az űrben.” Az Apollo program 1960-as és 70-es évekbeli holdra szállásai óta sok elnök beszélt arról, hogy űrhajósokat küldenek a Holdra, de Trump volt az első, aki tettekre váltotta ezeket az ígéreteket az Artemis program engedélyezésével.
Az elmúlt években a NASA rakétáival, mint a Space Launch System (SLS), kapcsolatban felmerült késések és költségtúllépések aggasztó tényezők lettek, különösen, mivel Musk SpaceX és Bezos Blue Origin vállalataik újrahasználható, alacsony költségű holdrakétákat fejlesztenek. Az SLS költségei elérhetik a 4,1 milliárd dollárt egy-egy indítás esetén, míg a SpaceX Starship rakétarendszere körülbelül 100 millió dollár, és Musk célja, hogy ezt az összeget 10 millió dollárra csökkentse.
A NASA, mint állami ügynökség, eddig nem tudta lépést tartani a magánszektor innovációs ütemével, amely új lehetőségeket teremtett az űrutazásban. A NASA költségvetése a Kongresszus hatáskörébe tartozik, és a változások nem lesznek könnyűek, mivel sok szenátor és képviselő állami érdekeket képvisel, amelyek a NASA éves, 25 milliárd dolláros költségvetéséhez köthetők.
Jared Isaacman kinevezése, ha megerősítést nyer, a NASA jövőjét is alapjaiban változtathatja meg. Miközben az űrügynökség régi modellekhez ragaszkodik, Isaacman és a hasonló gondolkodású milliárdosok új megközelítésekkel próbálják meg reformálni az ügynökséget. Az elkövetkező hónapokban kiderül, hogy az emberi űrutazás jövője milyen irányt fog venni, és hogy a NASA képes lesz-e alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, vagy továbbra is megreked a régi, költséges módszerekben.

