Gazdaság,  Hírek

Tengerpartjaink veszélyben maradnak a klímacélok elérése ellenére is

A tudósok figyelmeztetése szerint a világ a következő évszázadokban súlyos, több méteres tengerszint-emelkedéssel nézhet szembe, még akkor is, ha sikerül a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fokra korlátozni. Ez a figyelmeztetés különösen fontos, hiszen közel 200 ország vállalta, hogy megpróbálja tartani a Föld felmelegedését ezen a szinten. Azonban a kutatók hangsúlyozzák, hogy a 1,5 Celsius-fok elérése nem jelenti azt, hogy a tengerparti lakosság biztonságban lenne. A szakértők a legfrissebb jégtakarókkal kapcsolatos kutatások áttekintése után jutottak erre a következtetésre, figyelembe véve, hogy a jégmezők múltbeli viselkedése hogyan alakult.

A kutatók kiemelik, hogy minden egyes tizedfoknyi felmelegedés elkerülése jelentős mértékben csökkentheti a kockázatokat. Jelenlegi pályánk alapján a Föld várhatóan a 21. század végére közel 3 Celsius-fokkal melegszik fel a 19. század végi állapotokhoz képest, amikor az emberiség még nem kezdett el nagy mennyiségű fosszilis tüzelőanyagot égetni. Ez a szám a jelenlegi kormányzati politikák alapján állt össze, amelyek a fosszilis tüzelőanyagok és egyéb szennyező tevékenységek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányulnak. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy még ha a 1,5 Celsius-fokos cél elérésére is törekszünk, az továbbra is a zöldlandi és az antarktiszi jég olvadásához vezet. A hőmérsékletváltozások hatása ugyanis évszázadokig elhúzódhat, különösen ilyen nagy jégmezők esetében.

Chris Stokes, a kutatás vezető szerzője és a Durham Egyetem jégtani szakértője hangsúlyozta, hogy a 1,5 Celsius-fokos korlátozás jelentős eredmény lenne, és mindenképpen elérendő cél, de ez nem fogja megállítani a tengerszint emelkedését vagy a jégtakarók olvadását. A 2015-ös párizsi klímaegyezmény keretében a világ országai megállapodtak abban, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést „jól alatta” tartják a 2 Celsius-foknak, lehetőleg 1,5 Celsius-fokon. Azonban ezt a célt sok esetben túlzottan leegyszerűsítették, és úgy értelmezték, hogy a 1,5 Celsius-fok „biztonságos”, ami ellen a jégtani szakértők évek óta figyelmeztetnek.

A legújabb tanulmány, amely a Communications Earth and Environment folyóiratban jelent meg, három fő bizonyítékot vonultat fel, hogy alátámassza ezt az állítást. Először is, a Föld távoli múltjának feljegyzései azt sugallják, hogy jelentős jégolvadás következett be, amikor a tengerszint több méterrel magasabb volt a jelenlegi értékekhez képest, például 125 ezer évvel ezelőtt. Másodszor, a legutóbbi évek megfigyelései már most is egyre gyorsabb olvadást mutatnak, bár az évek között változásokat mutatnak. Jonathan Bamber, a Bristol Glaciology Centre igazgatója kijelentette, hogy „nagyon drámai események zajlanak mind Nyugat-Antarktiszban, mind Grönlandon”. Kelet-Antarktisz egyelőre stabilabbnak tűnik, de a legrosszabb forgatókönyvek már most is kezdik megjelenni.

Harmadszor, a tudósok számítógépes modelleket használnak annak szimulálására, hogy a jégtakarók hogyan reagálhatnak a jövőbeli éghajlatváltozásra. Az általuk megrajzolt kép nem biztató. „Nagyon kevés modell mutatja azt, hogy a tengerszint-emelkedés lelassulna, ha a felmelegedés 1,5 Celsius-fokon stabilizálódik, és egyáltalán nem mutatják, hogy megállna” – mondta Stokes. Az aggasztó az, hogy az olvadás felgyorsulhat, ha az emberi tevékenység által okozott felmelegedés „tipping pointokhoz” vezet, bár nem világos, hogy ezek a mechanizmusok pontosan hogyan működnek, és hol helyezkednek el ezek a küszöbök.

A kutatók figyelmeztetnek arra, hogy a tengerszint-emelkedés jelentős hatással lesz a tengerparti közösségekre, hiszen körülbelül 230 millió ember él egy méteren belül a jelenlegi dagályvonalaktól. A „biztonságos” felmelegedési határ meghatározása rendkívül nehéz, mivel egyes populációk sebezhetőbbek, mint mások. A kutatók szerint, ha a tengerszint-emelkedés évente egy centimétert vagy többet elér a század végére, az már a gazdag országok alkalmazkodási képességeit is próbára teheti. „Ha elérjük ezt a szintet, akkor rendkívül nehézzé válik bármilyen alkalmazkodási stratégia kidolgozása, és olyan mértékű földmigrációra lehet számítani, amilyet még soha nem tapasztaltunk a modern civilizáció történetében” – érvelt Bamber.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy ez a borongós kép nem indok arra, hogy feladjuk a küzdelmet. „Minél gyorsabb a felmelegedés, annál több jég fog elveszni, és annál gyorsabb tengerszint-emelkedés várható” – mondta Stokes. „Minden egyes tizedfok nagyon fontos a jégtakarók szempontjából.”

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cj93e40znl3o

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük