Trump vámjai: Dél-Amerika előnyhöz juthat?

Donald Trump nemrégiben bejelentette, hogy a világ különböző országai milyen mértékű kereskedelmi vámokkal szembesülnek az Egyesült Államok részéről, amire Dél-Amerika országai megkönnyebbülten reagáltak. A kontinens 12 államából 10 a legkisebb, 10%-os vámot kapta, míg Guyanát és Venezuelát kezdetben magasabb, 38%-os és 15%-os vámokkal sújtották, amelyeket később szintén lecsökkentettek 10%-ra. Ez az intézkedés annak a részeként történt, hogy Trump 90 napra felfüggesztette a magasabb vámokat szinte minden más országra. A kivételek között szerepel Kína, amely 145%-os vámot kapott, valamint Kanada és Mexikó, amelyek továbbra is 25%-os vámokkal szembesülnek bizonyos exportjaik esetében.

Szakértők, akik ezt a helyzetet Dél-Amerika győzelmeként értékelik, azt állítják, hogy a magasabb amerikai vámok Kínára, valamint Kanadára és Mexikóra vonatkozóan vonzóbbá tehetik a dél-amerikai termékeket az Egyesült Államokban és világszerte. Bár ez a nézőpont vonzó, a kereskedelmi helyzet bonyolultságát figyelembe kell venni, amelyre Dél-Amerika is ki van téve. A kontinens gazdag nyersanyagokban, és legnagyobb gazdaságai, Brazília és Argentína, jelentős szója- és kőolajexportőrök, valamint Brazília esetében vasérc is szerepel a palettán, amely az acélgyártás alapanyaga.

A kínai termékekre kirótt magas vámok következtében a dél-amerikai exportőröknek új lehetőségeik nyílhatnak. Például Brazília növelheti mezőgazdasági exportjait Kínába, hogy pótolja az Egyesült Államokból származó korábbi szállítmányokat. Kína már így is Brazília legnagyobb exportpiaca, amelyet az Egyesült Államok követ. Az ilyen helyzetekre példa, hogy amikor Trump az első hivatali idejében vámokat vetett ki Kínára, Kína egyes nyersanyag-beszerzéseit az Egyesült Államokból Brazíliába irányította, így növelve a brazil szójaexportot. A 2025-ös brazil szójaaratás már folyamatban van, és sokan remélik, hogy hasonló helyzet alakulhat ki, mint korábban.

Frederico D’Avila, egy farmer és volt politikus, aki Bolsonaro volt brazil elnökhöz köthető, azt állítja, hogy Trump első hivatali ideje „kiváló volt a brazil mezőgazdaság számára”, mivel a vámok kedveztek a brazil exportnak. Ezzel szemben Juan Carlos Hallak, a Buenos Aires-i Egyetem nemzetközi gazdaságtan professzora, figyelmeztet arra, hogy a vámok emelése valójában csak a kereskedelmi kapcsolatokat formálja, anélkül, hogy a termelők pénzügyi haszna jelentősen növekedne, hiszen az árakat globálisan határozzák meg.

A dél-amerikai szektorok más képviselői is reménykednek abban, hogy Trump intézkedései révén több globális eladást érhetnek el, mivel más országok kevesebbet vásárolnak az Egyesült Államoktól. Például a brazil marhahúsipar szeme most Japánra szegeződött, ahol Luiz Inácio Lula da Silva elnök nemrégiben járt, hogy megnyissa a japán piacot a brazil marhahús exportja előtt. Japán jelenleg a marhahúsának 40%-át az Egyesült Államoktól vásárolja, de Trump 24%-os vámot helyezett kilátásba, ami Tokiót arra ösztönözheti, hogy Dél-Amerikától vásároljon több húst.

A kávé- és lábbeliipar is versenyelőnyhöz juthat az ázsiai riválisaikkal szemben az Egyesült Államok piacán. Brazília a világ legnagyobb kávétermelője, míg Vietnam, Indonézia és Kolumbia a következő helyeken áll. Trump Vietnamot 46%-os vámnak, Indonéziát pedig 32%-os vámnak tette ki. Ha ezeket a vámokat júliusban visszaállítják, az drámaian megdrágítja a két ország kávéját az Egyesült Államokban, így a brazil és a kolumbiai kávé versenyelőnyre tehet szert.

Bár a vámok kedvezően hatnak Dél-Amerikára, fontos figyelembe venni a kockázatokat is. A 10% még mindig 10%, és a kisebb vámokkal rendelkező országok is csökkent demanddal szembesülhetnek, ha az árak emelkednek. Ez főleg az olyan importokra vonatkozik, amelyek versenyeznek az Egyesült Államok belföldi termelésével, mint például az olaj, a szója, a réz és az acél. Argentína például figyelmezteti, hogy elveszítheti az amerikai piacot, miközben nő a kínai import.

A vámháborúk globális árfolyam-ingadozást is okoztak, különösen az olaj és réz esetében, ami Chile és Peru gazdaságára nézve komoly kockázatokat hordoz. Eduardo Levy Yeyati, az Argentínai Központi Bank korábbi vezető közgazdásza, úgy véli, hogy a nyersanyagárak csökkenése „komoly hátrányt” jelent Dél-Amerika számára. A jövőre nézve Yeyati megjegyzi, hogy ha Brazília és Argentína jelentős exportnövekedést tapasztal az Egyesült Államokba, Trump magasabb vámokat vethet ki rájuk, hogy védje az amerikai gyártást.

Mindenesetre a vámok helyzete nem egyszerű, és Dél-Amerika számára a lehetőségek és kockázatok egyaránt jelen vannak. Az, hogy Trump júliusban bejelenti-e, hogy a kivételek mellett mindenki 10%-os vámot kap, tovább bonyolíthatja a helyzetet. Ahogy Hallak professzor fogalmazott: „Nagyon nehéz megjósolni, merre tartunk.” Dél-Amerika készségei és lehetőségei még mindig kérdésesek a globális gazdasági környezetben.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c5yrgpwg545o