Xi igazi kihívása nem Trump kereskedelmi háborúja

Donald Trump neve sokak számára ismerősen cseng, különösen a kínai nagykereskedelmi piacokon és vásárokon, ahol a nevének hallatán nem egy esetben halkan felnevetnek. A nemrég bevezetett, 145%-os vámok nem félemlítették meg a kínai kereskedőket, sőt, inkább arra ösztönözték őket, hogy online mémeket és vírusként terjedő videókat készítsenek, amelyekben egy mesterséges intelligencia által generált Trump, JD Vance alelnök és Elon Musk látható, amint cipőket és iPhone-okat szerelnek össze. Kína tehát nem úgy viselkedik, mint aki gazdasági fájdalmakkal néz szembe, miközben Hszi Csin-ping, Kína elnöke világossá tette, hogy Peking nem fog hátrálni. „Több mint 70 éve Kína mindig önállóságra és kemény munkára támaszkodott a fejlődés érdekében… soha senki ajándékaira nem támaszkodott, és nem fél semmiféle ésszerűtlen elnyomástól” – mondta a hónap elején.

Ez a magabiztosság részben abból fakadhat, hogy Kína mára sokkal kevésbé függ az Egyesült Államoktól, mint 10 évvel ezelőtt. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Trump politikai játszmái és a vámemelések olyan nyomáspontra hatnak, amelyek már léteznek Kína saját, nehezen lélegző gazdaságában. Az ingatlanpiac válsága, a növekvő munkanélküliség és az elöregedő társadalom miatt a kínai emberek nem költenek annyit, amennyit a kormány szeretne. Hszi 2012-ben érkezett hatalomra azzal az álommal, hogy Kínát megújítja, ám ez most komoly kihívások elé néz – nem csupán az amerikai vámok miatt.

A kérdés most az, hogy Trump vámjai elfojtják-e Hszi gazdasági álmait, vagy képes lesz-e a meglévő akadályokat lehetőségekké formálni. A 1,4 milliárd fős lakosság elvileg hatalmas belföldi piacot kínál, de a helyzet az, hogy a kínaiak nem tűnnek hajlandónak költeni, amíg az ország gazdasági kilátásai bizonytalanok. Ez nem a kereskedelmi háború következménye, hanem a lakáspiaci összeomlás következménye. Sok család az életük megtakarításait fektette be ingatlanokba, hogy aztán lássák, ahogyan az ingatlanárak az utolsó öt évben zuhanórepülésbe kezdtek. A fejlesztők tovább építettek, még akkor is, amikor a piac összeomlott. A becslések szerint Kínában több üres lakás van, mint amennyi ember az országban él.

Az ingatlanpiac válsága, a kormány korábbi intézkedései és a fogyasztói bizalom csökkenése már érezteti hatását: a Reuters februári felmérése szerint az ingatlanárak idei csökkenése 2,5%-ra tehető. A középosztálybeli kínai családok nemcsak az ingatlanárak miatt aggódnak, hanem azért is, hogy a kormány képes lesz-e nyugdíjat biztosítani nekik, hiszen a következő évtizedben körülbelül 300 millió ember, aki jelenleg 50-60 éves, elérik a nyugdíjkorhatárt. A kínai kormány nyugdíjalapja 2035-re kimerülhet, ami további aggodalmakat szül a munkanélküliség, különösen a fiatalok körében. A legfrissebb hivatalos adatok szerint a 16 és 24 év közötti városi fiatalok körében a munkanélküliség meghaladja a 20%-ot.

Kína nem tudja egyik napról a másikra átállítani a termelést az amerikai exportokról a belföldi keresletre. Prof. Nie Huihua, a Renmin Egyetem szakértője szerint a gazdasági nyomás miatt a belföldi fogyasztás rövid távon nem bővíthető jelentősen. Hszi Csin-ping kormánya az utóbbi években több milliárd dolláros gyermektámogatási programot, a bérek emelését és jobb fizetett szabadságot hirdetett, hogy serkentse a gazdaságot. Ezenkívül elindítottak egy 41 milliárd dolláros programot is, amely kedvezményeket kínál a fogyasztási cikkekre és az elektromos járművekre, hogy ösztönözzék a költést.

A kormány stratégiája azonban nem tűnik fenntarthatónak, és hosszú távú megoldásokra van szükség, hogy a lakosság rendelkezésre álló jövedelmét növeljék. Hszi tudatában van annak is, hogy a fiatal generáció elégedetlen a jövőjével, ami komoly problémákat jelenthet a Kommunista Párt számára. A pénzügyi problémák miatt indított tüntetések száma az utóbbi hónapokban jelentősen megnőtt, és noha ezeket gyorsan elfojtják, a társadalmi feszültségek tovább növekedhetnek.

Kína gazdasága az utóbbi évtizedben hatalmas előrelépéseket tett a fogyasztói elektronika, az akkumulátorok, az elektromos járművek és a mesterséges intelligencia terén, de Trump vámjai most fenyegetik ezt a fejlődést. A kulcsfontosságú chipgyártásra vonatkozó korlátozások célja Kína technológiai ambícióinak visszaszorítása. Hszi azonban tisztában van vele, hogy a kínai gyártók évtizedes előnyben vannak, így az amerikai gyártók nehezen találnak megfelelő infrastruktúrát és szakképzett munkaerőt máshol.

A jövőbeli lehetőségek keresése érdekében Kína már most is szélesíti kapcsolatait Délkelet-Ázsiában, Latin-Amerikában és Afrikában. A „Belt and Road” kezdeményezés keretében kialakított kereskedelmi és infrastrukturális kapcsolatok révén Kína jelentős előnyöket élvezhet a diverzifikációból. Az utóbbi hónapok eseményei arra is lehetőséget adnak, hogy Kína új piacokat találjon, és a kínai diplomácia új utakat keressen a globális kereskedelemben.

Az elkövetkező időszakban Kínának óvatosan kell lépnie, mivel sok ország aggódik, hogy az Egyesült Államok számára gyártott termékek eláraszthatják saját piacaikat. Mindezek ellenére Hszi Csin-ping abban bízik, hogy Kína hosszabb ideig képes elviselni a gazdasági fájdalmakat, mint az Egyesült Államok, és a közelmúltban Trump is jelezte, hogy lehet egy fordulat a vámok ügyében. A kínai közösségi média máris reagált, és „Trump megijedt” feliratú trendek jelentek meg, jelezve, hogy Kína hosszú távú stratégiát folytat, amely a belföldi piacok fejlesztésére összpontosít.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cpq7y8vl55yo