
Küldetés az űrben való élelmiszertermelésért
Az űrhajósok számára készült steak, püré és desszertek hamarosan egyedi sejtekből növeszthetők az űrben, amennyiben egy ma indított kísérlet sikeresnek bizonyul. A projektet az Európai Űrügynökség (ESA) finanszírozza, és célja, hogy felmérje a laboratóriumban előállított élelmiszerek termesztésének lehetőségeit a súlytalanság és a magasabb sugárzás viszonyai között, amit nemcsak a Föld körüli pályán, hanem más bolygókon is alkalmazni lehet. Az ESA az élelmiszerellátás költségeinek csökkentésére összpontosít, hiszen egy űrhajós napi táplálása akár 20 000 fontba is kerülhet. A kutatócsoport tagjai szerint a kísérlet első lépés a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) egy kis pilot élelmiszertermelő üzem fejlesztéséhez, amelyre két éven belül kerülhet sor.
Dr. Aqeel Shamsul, a Bedfordban működő Frontier Space vezérigazgatója és alapítója, aki az Imperial College londoni kutatóival együttműködik, hangsúlyozta, hogy a laboratóriumban előállított élelmiszerek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a NASA célja, miszerint az emberiség több bolygón is élhessen, megvalósulhasson. „Az álmunk az, hogy gyárakat építsünk az űrben és a Holdon” – mondta a BBC Newsnak. „Ha biztosítani akarjuk az infrastruktúrát, amely lehetővé teszi az emberek életét és munkáját az űrben, gyártó létesítményeket kell létrehoznunk.”
A laboratóriumban előállított élelmiszerek lényege, hogy élelmiszer-összetevőket, mint például fehérjét, zsírt és szénhidrátokat, laboratóriumi körülmények között állítanak elő, majd ezeket feldolgozzák, hogy esztétikailag és ízben is hasonlítsanak a hagyományos ételekhez. Az Egyesült Államokban és Szingapúrban már kapható laboratóriumban előállított csirkehús, míg a laboratóriumban készült steak az Egyesült Királyságban és Izraelben várja az engedélyezést. A Földön a technológia környezeti előnyöket kínál a hagyományos mezőgazdasági módszerekkel szemben, például kevesebb földhasználat és csökkentett üvegházhatású gázkibocsátás révén, de az űrben a fő motiváció a költségek csökkentése.
A kutatók azért folytatják a kísérletet, mert az ISS-re szállítandó élelmiszer rendkívül költséges – űrhajósonként napi 20 000 fontot is elérhet. A NASA, más űrügynökségek és magánszektor cégek hosszú távú jelenlétre terveznek a Holdon, az űrállomásokon és talán egyszer a Marson is. Ez azt jelenti, hogy élelmiszert kell küldeni tucatnyi, sőt, később akár száznyi űrhajós számára, akik az űrben élnek és dolgoznak – ami rakétával szállítva rendkívül költséges lenne, hangsúlyozza Dr. Shamsul. Az élelmiszer űrbeli termesztése sokkal ésszerűbb megoldás lenne, véli.
„A legelső lépésként egyszerű, fehérjével dúsított pürét készíthetünk, majd fokozatosan bonyolultabb ételeket is létrehozhatunk az űrben” – mondta. „De hosszú távon a laboratóriumban előállított összetevőket 3D nyomtatóba helyezve bármilyen ételt létrehozhatunk az űrállomáson.” Ez a Star Trek replikátoraihoz hasonlóan hangzik, amelyek képesek ételeket és italokat előállítani tiszta energiából, de Dr. Shamsul szerint már nem csupán tudományos-fantasztikus elképzelésről van szó.
A londoni Imperial College Bezos Központjában egy bioreaktort mutatott be, amely egy vöröses színű keveréket tartalmazott, ami egy kémcsőben buborékolt. Ez a folyamat a precíziós fermentáció néven ismert, ami hasonló a sörkészítéshez használt fermentációhoz, de különbözik attól: a „precíziós” kifejezés a génmódosítást takarja. Dr. Rodrigo Ledesma-Amaro, a Bezos Központ igazgatója elmondta, hogy a folyamat során különböző összetevők állíthatók elő, mint például fehérjék, zsírok, szénhidrátok és rostok, amelyek különféle ételek elkészítésére használhatók.
A kísérlet keretében egy kisebb és egyszerűbb bioreaktort küldtek a SpaceX Falcon 9 rakétáján az űrbe, az ESA küldetés részeként. Bár a Földön már sok bizonyíték van arra, hogy ételek sikeresen növeszthetők sejtekből, a kérdés az, hogy ez a folyamat a súlytalanság és a magasabb sugárzás viszonyai között is megvalósítható-e. A kutatók kis mennyiségű élesztőkeveréket küldtek az űrbe egy kisméretű kubus műhold keretében, amely az Európa első kereskedelmi visszatérő űrhajóján, a Phoenixen utazik. Ha minden a tervek szerint alakul, a műhold körülbelül három órát kering a Föld körül, majd visszatér a portugál partokhoz közel. A kísérlet nyomán szerzett adatokat a tudósok egy nagyobb és fejlettebb bioreaktor megépítéséhez használják, amelyet jövőre szándékoznak az űrbe küldeni.
Azonban van egy probléma: a vöröses színű keverék, amelyet porrá szárítanak, nem néz ki étvágygerjesztően – még a jelenlegi, fagyasztva szárított ételeknél is kevésbé vonzó. Itt lép be a képbe az Imperial College mester szakácsa, Jakub Radzikowski, akit arra kértek fel, hogy a kémiát étkezéssé alakítsa. Jelenleg még nem használhat laboratóriumban előállított összetevőket az ételek elkészítéséhez, mivel a szabályozási jóváhagyás még várat magára. De Jakub nem tétlenkedik, és természetes eredetű gombákból származó keményítőket és fehérjéket használ az ételei fejlesztéséhez.
Elmondta, hogy miután megkapja a szükséges engedélyeket, sokféle ételt elkészíthet. „Olyan ételeket szeretnénk létrehozni, amelyek ismerősek az űrhajósok számára, akik különböző kultúrákból érkeznek, hogy kényelmet nyújthassunk számukra. Képesek leszünk bármilyen konyhát megjeleníteni az űrben, legyen szó francia, kínai vagy indiai ételekről.” A mai nap folyamán Jakub egy új receptet próbál ki, amely fűszeres gombócokat és mártogatós szószt tartalmaz. Elmondta, hogy én is megkóstolhatom, de a fő kóstoló egy sokkal tapasztaltabb személy: Helen Sharman, az Egyesült Királyság első űrhajósa, aki egyben kémiai doktori fokozattal is rendelkezik. Közösen kóstoltuk meg a gőzölgő gombócokat. Az én véleményem:

