Putyin szigorú biztonsági intézkedések mellett vezeti a Győzelem napi ünnepséget Moszkvában

Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke, a Vörös téren tartott felvonulással vezette a Győzelem Napja ünnepségeit, miközben fokozott biztonsági intézkedéseket vezettek be a napok óta tartó ukrán légicsapások miatt, amelyek a fővárost célozták meg. Putyin mellett Xi Jinping, Kína elnöke is részt vett az eseményen, ahol a orosz elnök több ezer katona és több mint 20 nemzetközi vezető előtt beszélt arról, hogy Oroszország emlékezik a második világháború tanulságaira. Beszédében Putyin a jelenlegi, Ukrajna ellen indított teljes körű invázióhoz kötötte a háborút, hangsúlyozva, hogy Oroszország egésze mögötte áll a „különleges katonai művelet” néven emlegetett akcióval, amely már a negyedik évébe lépett.

A Győzelem Napja felvonuláson először vettek részt különböző harci drónokat szállító teherautók, ami a drónok széles körű alkalmazásának tudható be Ukrajnában. Oroszország egy háromnapos, egyoldalú tűzszünetet hirdetett a nagyszabású 80. évfordulós esemény kapcsán, amit Ukrajna „színházi show”-nak minősített. Kijev a tűzszünetet egy farcnak nevezte, azt állítva, hogy Oroszország ez idő alatt több ezer támadást indított. Oroszország azt állítja, hogy betartotta a tűzszünetet, és Ukrajnát vádolja a több száz megsértéssel. Friedrich Merz, Németország új kancellárja, optimistán nyilatkozott arról, hogy a hétvégén elérhető lehet egy teljes tűzszünet. A háromnapos orosz tűzszünet szombat este ér véget, de Merz azt is megjegyezte, hogy ez akár 30 napra is meghosszabbítható, és „a labda most teljesen Moszkvában van”.

A moszkvai központban szigorú biztonsági intézkedések és korlátozások voltak érvényben a Szovjetunió náci Németország fölötti győzelme alkalmából. Putyin beszéde előtt a szárazföldi csapatok parancsnoka, Oleg Szaljukov, 11 000 katonát vezetett a Vörös térre, köztük körülbelül 1500-at, akik Ukrajnában harcoltak. Őket Andrei Belousov védelmi miniszter is megvizsgálta. Putyin hangsúlyozta, hogy Oroszország „mindig is és mindig is az nácizmus, a ruszofóbia és az antiszemitizmus megsemmisítő gátja lesz”. Az orosz vezető többször is hamisan nevezte Ukrajna vezetését nácinak. „Az igazság és az igazságosság a mi oldalunkon áll” – mondta, hozzátéve, hogy „az egész ország, a társadalom és az emberek támogatják a háború résztvevőit”.

Oroszország állami televíziója arról számolt be, hogy 27 világvezető vett részt az eseményen, de a legszembetűnőbb Xi Jinping jelenléte volt, akit Putyin mellett a Vörös téren több mint 100 kínai katona kísért. Xi Jinping az eseményen az orosz katonai dicsőség szimbólumának számító narancssárga és fekete Szent György szalagot viselte, amelyet több szomszédos ország betiltott. Az orosz állami média a két ország közötti kapcsolatokat a legmagasabb szinten emelte ki, hangsúlyozva az „együttműködést a kollektív Nyugattal” szemben. Oroszország keleti irányú elmozdulása katonai kontingensekkel is hangsúlyozva lett Észak-Koreából, Vietnamból és Mongóliából, bár az észak-koreaiak nem vonultak fel a felvonuláson. Putyin külön köszöntötte a Vörös téren a háromcsillagos tábornokot, Kim Jong-bokot, aki az oroszországi észak-koreai erők parancsnokának számít. Kim Jong Un, Észak-Korea vezetője, a moszkvai nagykövetség látogatásával hangsúlyozta az ország és Moszkva közötti kapcsolatokat.

A rendezvényen jelen volt Luiz Inácio Lula da Silva, Brazília elnöke és Nicolas Maduro, Venezuela elnöke, valamint Aleksandar Vucic, Szerbia elnöke és Robert Fico, Szlovákia miniszterelnöke, aki az egyetlen uniós vezető volt, aki Moszkvába látogatott. Az EU külpolitikáért felelős vezetője, Kaja Kallas korábban világossá tette, hogy az EU tagállamainak vezetői és az unióba belépni kívánó országok vezetői nem vehetnek részt az eseményen az ukrán háború miatt. Vucic elmondta, hogy várhatóan következményekkel kell szembenéznie döntése miatt.

Putyin számára Xi Jinping részvétele a Győzelem Napján jelentős eredménynek számít, és dicsérte a „bátor kínai népet”, miközben tiszteletét fejezte ki a második világháborúban Oroszország szövetségeseinek. Bár a kínai erők jelentős szerepet játszottak Japán ellen, Tajvan kormánya azt állította, hogy Peking és Moszkva eltorzította a történelmet. Tajvan szerint a kínai kommunista erők „nem tettek lényeges hozzájárulást” a háborúhoz, ellentétben Kína akkori köztársasági kormányával, amely később Tajvanra menekült.

A felvonuláson részt vett orosz katonai felszerelések széles választéka, beleértve Yars rakétarendszereket, harckocsikat és páncélozott szállító járműveket. A felvonulást hat Su-25 katonai repülőgép repülése zárta le a Vörös tér felett. Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij korábban figyelmeztette, hogy nem tudja garantálni a rendezvényen résztvevők biztonságát, és arra kérte az államfőket, hogy ne utazzanak Moszkvába. Ukrajna katonai elemzője, Mykhailo Samus úgy vélte, hogy Ukrajna nem fogja megtámadni a felvonulást, főként a külföldi vezetők miatt, de ha mégis így döntene, az legitim katonai célpont lenne. Zelenszkij csütörtöki esti beszédében kijelentette, hogy Ukrajna „készen áll a teljes tűzszünetre most azonnal”, de azt is megjegyezte, hogy annak valósnak kell lennie, elkerülve minden rakéta- és dróntámadást.

Ukrajna vádolja Oroszországot, hogy a tűzszünet bevezetése óta több ezer alkalommal megsértette a megállapodást. A tűzszünet második napján Ukrajna közel 200 összecsapásról számolt be a frontvonalon, tizennyolc orosz légicsapásról és csaknem négyezer orosz ágyúzásról. Oroszország védelmi minisztériuma azt állította, hogy az összes orosz erő csoport Ukrajnában „teljesen leállította a harci műveleteket”. Zelenszkij többször is elutasította Putyin tűzszüneti javaslatát, mint „játéknak”, és hosszabb, legalább 30 napos tűzszünetet kért, amelyet az Egyesült Államok és Európa szövetségesei

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cly3807exyno