
Svéd város büntetést kapott a környezetvédelmi célok elmaradása miatt
Gothenburg, Svédország második legnagyobb városa, folytatja környezeti elkötelezettségének hangsúlyozását, miközben a pénzügyi támogatásokat is mozgósítja. 2022-ben Gothenburg városa lett az első helyi kormányzat a világon, amely „fenntarthatósághoz kötött kölcsönt” (SLL) igényelt. Ez a finanszírozási forma évente megállapított környezeti és társadalmi javulásokhoz kapcsolódik, amelyeket a kölcsönt felvevő fél és a bankok között állapítanak meg. Gothenburg négy fő célterülete a megújuló energiaforrások használatának előtérbe helyezése a város hőtermelésében, az önkormányzati járműflotta elektromosra váltása, az önkormányzati épületek, például kórházak és iskolák energiafelhasználásának csökkentése, valamint a város legszegényebb negyedeinek fejlesztése.
A megállapodott éves javulási szintek teljesítése esetén Gothenburg évente 0,1%-os kedvezményt kap a kölcsön éves díjából, ami körülbelül 100 000 koronát (körülbelül 10 500 dollárt) jelent. Ha azonban egy célt bizonyos mértékben nem sikerül elérni, akkor ugyanekkora büntetést kell fizetnie. 2022 és 2023 között Gothenburgnak sikerült elkerülnie a pénzügyi büntetést, de a 2024-re vonatkozó adatok szerint nem teljesítette a megújuló energiaforrásokra való áttérés célját, ezért 150 000 koronás büntetésre készülhet. Ezt azonban ellensúlyozza a kedvezmények, amelyeket az energiafelhasználás és a társadalmi fejlődés terén elért javulásokért kap. Az önkormányzati járművek elektromosra váltása esetében, bár nem sikerült elérni a javulási célt, a mulasztás mértéke nem volt elegendő a büntetéshez.
Fredrik Block, a Gothenburg városának portfóliómenedzsere elmondta, hogy a helyi hatóság szándékosan „ambiciózus” célokat tűzött ki. „Magasra célzunk, és így az egész szervezetet arra ösztönözzük, hogy törekedjen erre a célra. Nem haladunk olyan gyorsan, mint vártuk, de lépésről lépésre haladunk. A célunk továbbra is az, hogy 2030-ra közel szén-dioxid-mentes város legyünk.” Block hangsúlyozta, hogy nem a pénz motiválja őket, hanem szeretnék bemutatni a város fontos munkáját és az évről évre elért fejlődést. „A célunk az, hogy a világ számára láthatóvá tegyük a problémáinkat és az elért jó dolgokat.”
A város legszegényebb területeinek fejlesztése érdekében évente lakossági felméréseket végeznek, ahol a lakókat arról kérdezik, hogy hogyan érzik magukat a környezetük biztonságával és tisztaságával kapcsolatban. Kulcsfontosságú kezdeményezések között szerepel a lakások biztonságának javítása, a megfigyelőkamerák számának növelése és a rendőri jelenlét fokozása a bűncselekmények megelőzése érdekében olyan városi területeken, mint Hjallbo és Biskopsgarden. Ezek a város északi részén található negyedek az alacsony bűnözési és munkanélküliségi rátájukról, valamint a nagy bevándorló populációikról ismertek.
A Framtiden nevű közszolgáltatási ügynökség, amely végső soron Gothenburg városának tulajdonában áll, komolyan veszi a fejlesztési munkát. Lars Bankvall, az ügynökség kutatási és fejlesztési vezetője elmondta, hogy az ilyen sebezhető területeken általában ők birtokolják a lakások többségét. „Mi vagyunk az egyetlen hivatalos szerv ezekben a területekben. Csak mi vagyunk ott” – tette hozzá. Faduma Awil, egy szociális munkás, aki jelenleg karrier-coachingot nyújt egy foglalkoztatási központban Gothenburgban, aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a megnövekedett kamerák és rendőri jelenlét rossz üzenetet küld a város hátrányos helyzetű fiataljai számára.
Awil szerint a város aránytalanul sok erőforrást fektet a környezeti célokba, miközben a hátrányos helyzetű területek javítására kevesebb figyelmet fordít. „Ezekben a területeken az emberek nem törődnek a környezettel. Iskolába kell járniuk, dolgozniuk kell és enniük kell” – mondta. A fenntarthatósághoz kötött kölcsön megkötése egy szigorú és összetett folyamat, amely Gothenburgnak egy évet vett igénybe, és hat nagy északi bank is részt vett benne. Az SLL-k globális kiadásának száma 2023-ban 56%-kal csökkent, a Bloomberg pénzügyi hírügynökség adatai szerint.
A svéd SEB bank fenntarthatósági tanácsadója, Mats Olausson elmondta, hogy a bank elutasította azokat az SLL-kérőket, akiknek a célkitűzései nem voltak elég ambiciózusak. Ugyanakkor hozzátette, hogy az SLL-k kihívást jelentenek azok számára, akik sikeresen megszerzik őket. „Sajnálatos, ha egy cég sok erőforrást fektet az SLL kidolgozásába, és végül csak negatív hírverést kap” – mondta.
Gothenburgban a város jelenlegi környezeti és társadalmi céljai 2030-ig tartanak. Fredrik Block szerint a részletes éves SLL-jelentések megmutatják a potenciális jövőbeli befektetőknek, hogy milyen különbséget tehet a pénzük. „A bankok pénzt akarnak adni fenntartható városoknak, így a fejlődésünk csomagolása az SLL-jelentésekben vonzóbbá teszi a várost a befektetők számára” – mondta.

