A tudósok titkos módszere: Űrből számolják a kicsi tengeri élőlényeket

A tudósok szerint a tengervíz színének apró eltérései lehetővé teszik számukra, hogy a térségből, azaz az Antarktisz körüli óceánból, számba vegyék azokat a apró, de rendkívül fontos tengeri élőlényeket, amelyek a krillek. Ezek a kis élőlények mindössze néhány centiméter hosszúak, mégis a Föld egyik legelterjedtebb és legfontosabb állatai közé tartoznak. Számos tengeri élőlény, mint például bálnák, pingvinek, fókák és tengeri madarak táplálkoznak ezekkel a kicsiny lényekkel. A védelmi tudósok azonban aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a halászat és a klímaváltozás kedvezőtlen hatással lehet a krillek populációjára, ezért új módszerek kidolgozására van szükség a nyomon követésükhöz.

Rod Downie, a WWF-UK állatvédő szervezet fő sarkvidéki tanácsadója így fogalmazott: „Az antarktiszi krill a Déli-óceán szuperhőse.” Hozzátette, hogy ezek a kicsi, elhanyagolt hősök fenntartják a lenyűgöző tengeri életet, viszont a klímaváltozás és a fenntarthatatlan halászat kockázatot jelentenek számukra. A Strathclyde Egyetem, a WWF és a Brit Antarktiszi Felmérés (BAS) kutatói új módszert dolgoznak ki, amely lehetővé teszi, hogy műholdakat használjanak a krill mennyiségének meghatározására az Antarktisz körüli óceánban. A kutatás kulcsa az, hogy a tengervíz mennyi fényt nyel el, ami a krillek számától függ.

Dr. Cait McCarry, a Strathclyde Egyetem kutatója nemrég tért haza egy antarktiszi útról, ahol krilleket gyűjtött a hatás mérésére. „Kezdjük a tengervízzel, majd hozzáadunk egy krillet, és megmérjük, mennyi fényt nyel el a víz,” magyarázta. „Ezután egy újabb krillet adunk hozzá, és újabb mérést végzünk.” A krillek sűrűségének és a tengervíz színének összefüggéseinek alapos elemzése lehetővé teszi a kutatók számára, hogy műholdas felvételeket készítsenek a krill populációjáról, így a világűrből figyelhetik meg őket.

A krill a Föld legnagyobb állatainak, például a hatalmas bálnáknak az élelme, amelyek évente több ezer kilométert vándorolnak az Antarktiszra, hogy táplálkozzanak velük. Ezek a kis lények egy egészséges óceán alapját képezik, és egyfajta erényes körforgást alkotnak: a bálnák krillet esznek, a krillek pedig mikroszkopikus növényeket fogyasztanak, amelyek a tengeri jégen élnek, és ezek a növények szén-dioxidot vesznek fel, miközben nőnek. Amikor a bálnák ürítenek (hatalmas mennyiségben), az táplálja a bolygó hűtését segítő tengeri növényeket.

Azonban a globális felmelegedés következtében emelkedő óceáni hőmérsékletek aggodalomra adnak okot a védelmi tudósok számára, akik úgy vélik, hogy ez a ciklus megbomolhat, és a krill veszélybe kerülhet. Downie szerint sürgősen jobban kellene kezelni a halászati tevékenységeket, és meg kellene védeni a krill élőhelyeit egy tengeri védett területek hálózatán belül. „Ez a projekt új eszközt adhat a kezünkbe, hogy nyomon követhessük és megvédhessük ezt a létfontosságú fajt.”

Ez a kutatás tehát nemcsak a krillek és az óceáni ökoszisztéma védelme szempontjából fontos, hanem a klímaváltozás hatásainak megértésében és a tengeri élővilág védelmében is jelentős szerepet játszhat. A tudósok remélik, hogy az új technológia segítségével sikerül fenntartani a krill populációját, és így megóvni a tengeri élet gazdagságát az Antarktisz körüli vizekben.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c20g41845jdo