
Ki nyert és ki vesztett a brit-európai megállapodásból?
A Brexit utáni brit-európai kapcsolatok újraindításáról szóló megállapodást fogadtak el a londoni csúcstalálkozón. A megállapodás számos kérdést érint, így a védelem, a halászat, az élelmiszerkereskedelem, valamint a fiatalok szabad mozgásának lehetőségét a brit és az uniós országok között. A BBC Verify áttekintette a megállapodást, kiemelve a potenciális nyerteseket és veszteseket.
A brit élelmiszer-exportőrök az EU-ba győztesként kerülhetnek ki, mivel kevesebb ellenőrzésre számíthatnak. A Brexit óta a brit termékek, köztük az élelmiszerek, új ellenőrzéseknek és plusz papírmunkának vannak kitéve, ami jelentős visszaesést okozott az exportban. Például a nyers hamburger- és kolbásztermékek belépését az EU-ba betiltották, mert nem feleltek meg az uniós importszabályoknak. Az élelmiszeripar képviselői szerint az export mennyisége 2024-re 34%-kal csökkent a 2019-es szinthez képest, amit részben a megnövekedett adminisztrációs terheknek tulajdonítanak. Most azonban a két fél egy közös élelmiszerbiztonsági megállapodás kidolgozásában állapodott meg, amely számos jelenlegi akadályt eltávolíthat. Ha a megállapodás aláírásra kerül és teljes mértékben megvalósul, az csökkentheti a papírmunkát, könnyítheti az ellenőrzéseket, sőt akár a nyers húsok importjának tilalmát is feloldhatja. Az élelmiszer- és italexport az EU-ba 2023-ban 14 milliárd fontot ért el, ami a szektor összes külföldi eladásának 57%-át tette ki. Ugyanakkor a megállapodás feltételekhez kötött. A brit félnek be kell tartania a jövőbeli uniós élelmiszer-szabványokat, és el kell fogadnia, hogy az Európai Bíróság dönt a vitás kérdésekben. A brit kormánynak pénzügyi hozzájárulást is kell teljesítenie, azonban a pontos összeg és a határidő egyelőre nem ismert.
A halászat terén az EU halászati hajói 12 évvel hosszabb ideig férhetnek hozzá a brit vizekhez, ami a brit halászok számára kedvezőtlen hír. A halászat a brit gazdaság szempontjából csupán 0,04%-os részesedéssel bír, de politikai szempontból érzékeny téma. A megállapodás rögzíti, hogy a jövőbeli politikai megállapodások 2038. június 30-ig teljes körű kölcsönös hozzáférést biztosítanak a vizekhez. Az eddigi megállapodás 2026-ban jár le, és az EU halászatai 25%-os kvótát kell átadjanak a brit flottának. Egyes brit halászati csoportok kritizálták a jelenlegi megállapodást, és nem szeretnék, hogy azt meghosszabbítsák. Elspeth Macdonald, a Skót Halászati Szövetség vezérigazgatója szerint ez a megállapodás „katasztrofális” a skót halászok számára, és sokkal rosszabb, mint Boris Johnson Brexit-megállapodása. A brit miniszterelnök, Sir Keir Starmer szerint a megállapodás nem növeli a brit vizekben kifogható mennyiséget, és könnyebbé teszi a brit halászok számára termékeik exportját.
A fiatalok számára, akik a brit és az uniós országokban szeretnének tanulni vagy dolgozni, kedvező változások várhatók. A részletek még nem véglegesek, de ha a megállapodás életbe lép, a fiatalok könnyebben juthatnak el Európa és Nagy-Britannia különböző pontjaira. A fiatal mobilitási programok általában a 18 és 30 év közötti korosztályra vonatkoznak, azonban a „fiatal tapasztalat program” hatása eltérő lehet. A Brexit előtt több fiatal érkezett az EU-ból az Egyesült Királyságba, mint ahányan távoztak. Sir Keir ígérete szerint a jövőben „jelentősen” csökkenteni kívánja a bevándorlást, így kérdéses, hogy a brit-európai program miként befolyásolja a bevándorlási adatokat.
A brit turisták számára kedvező hír, hogy a megállapodás részeként az EU repülőterein használhatják az eGates automatizált beléptető rendszert, ami lerövidítheti a várakozási időt. A brit kormány szerint a brit nyaralók több eGates-et használhatnak, ami véget vet a határátkeléskor tapasztalt hosszú soroknak. Azonban a megállapodás szövege nem egyértelmű, és csak a „megfelelő eGates használatának lehetőségéről” tesz említést. A változások várhatóan nem lépnek életbe a nyári időszakra.
A brit védelmi ipar számára is kedvező lehetőségek nyílhatnak a frissen létrehozott európai újrafegyverzési alap révén, amely 150 milliárd euró kölcsönöket biztosít. Ez lehetővé teszi, hogy nem uniós országok, így a brit védelmi vállalatok is részesüljenek a forrásokból, ami új megrendeléseket eredményezhet a brit gyártók számára. Az Egyesült Királyság védelmi ipara viszonylag nagy, és közvetlenül körülbelül 164 000 embert foglalkoztat. A pontos részletek még kidolgozás alatt állnak, és egyelőre nem tudni, mikor és hogyan vehet részt az Egyesült Királyság az alapban. A megállapodás tehát számos kérdést vet fel, amelyek továbbra is tárgyalás alatt állnak.

