KATA és alanyi ÁFA mentesség választásának szempontjai vissza nem térítendő támogatás esetén


KATA és alanyi ÁFA mentesség szempontjai vissza nem térítendő támogatás esetén


Ez egy nagyon aktuális kérdés most, hogy sokan próbálnak szerencsét az Álláskeresők vállalkozóvá válását segítő támogatás igénylésével, de ezen felül lényegében mindazokat a mikrovállalkozásokat is érintheti, akik jelenleg a KATA hatálya alá tartoznak, esetleg alanyi ÁFA mentesek és vissza nem térítendő támogatásra kívánnak pályázni a jövőben.

A probléma és sok esetben a félreértés is abból adódik, hogy mind a KATA, mind pedig az alanyi ÁFA mentesség 6 millió forintos bevétel korláthoz kötött, ám a két kedvezményes adózási forma szabályozása egy nagyon lényeges ponton eltér.

Vegyünk tehát egy tipikus példát: valaki egyéni vállalkozó szeretne lenni és ehhez az Álláskeresők vállalkozóvá válását segítő 2.000.000Ft tőketámogatást kívánja igénybe venni.

Tipikusan ők azok a vállalkozók, akik elsődlegesen saját foglalkoztatásukat kívánják megoldani, fodrászként, masszőrként, könyvelőként, nyelvtanárként, tevékenységüknek nincs jelentős költségigénye, ezért legtöbb esetben számukra valóban célszerűbb lenne a KATA hatálya alá tartozni és – főleg azok körében, akik magánszemélyek számára szolgáltatnak – alanyi áfa mentességet választani, de ez utóbbiról beszéljünk később.

Mi is pontosan az a KATA?

A kisadózó vállalkozások tételes adója, azaz a KATA legfontosabb szabálya, hogy évi 6.000.000Ft bevételig az adózó havi 50.000Ft megfizetésével letudja adófizetési kötelezettségét (az iparűzési adó kivételével), azaz mind a saját maga után fizetendő járulékokat (minimálbér után kötelezően fizetendő 27%) és a társasági adót (500 millió Ft bevételig 10%), illetve egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói SZJA-t (10%) az osztalékalap utáni személyi jövedelem adót (16%) és az egészségügyi hozzájárulási adót (14%).

Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy 6 millió Ft bevételig – és amennyiben minimális költséggel működik a vállalkozás, akkor elmondható, hogy közel 6 millió Ft nyereségig – egyáltalán nem kell adót fizetni, hiszen ha főállású vállalkozóról van szó, a járulékot amúgy is kellene fizetnie, ami személyes közreműködés esetén is hozzávetőleg 65e Ft lenne havonta. Az 50.000Ft megfizetésével tehát ez alól a járulékfizetés alól is mentesül a KATA-s adózó.

Ha a vállalkozó túllépi a 6.000.000Ft bevételt, automatikusan nem kerül ki a KATA hatálya alól, de a bevételkorlát feletti bevétele után viszont 40% „büntető” adót köteles megfizetni.

Ami ebből a meghatározásból sokak számára nem egyértelmű, hogy:

    • bevételnek kell tekinteni a vállalkozás számviteli törvény szerint meghatározott összes bevételét, beleértve az egyéb és rendkívüli bevételeket is

KATA hatálya alá bármikor be lehet lépni, az erről szóló bejelentést követő hónap 1. napjának hatályával és bármikor ki is lehet lépni, de a bevétel korlátot minden esetben időarányosan kell figyelembe venni, azaz a 2015.09.01-ével KATA-s vállalkozás esetében a bevétel korlát már csak 2.000.000 Ft.

E két feltétel együttesen eredményezi azt, hogy akik idén pályáznak az Álláskeresők vállalkozóvá válását segítő támogatásra és a beadást/döntést követően várhatóan valamikor augusztusban/szeptemberben létrehozzák vállalkozásukat, már nem fogják tudni választani a KATA-t, illetve nem fogja megérni nekik. Esetükben ugyanis a 2.000.000 Ft tőketámogatás is bevételnek fog számítani (egyébként a vissza nem térítendő támogatás rendkívüli bevételnek minősül), nem beszélve arról, ha bértámogatást is kapnak mellé, így már akkor is túllépik a KATA bevétel korlátját, ha még egy forint bevételt sem termeltek adott évben.

VÁLTOZÁS: Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 2016. június 16-ai hatállyal úgy módosította a Katv-t, melynek eredményeként nem számít a kisadózó vállalkozás bevételének a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás.

Mindenkinek magának érdemes elvégeznie a számítgatást, megnézve azt, hogy mennyi bevételre számít az adott évben, mennyi lenne a bevételkorlát feletti „büntető” adó, ezzel szemben mennyi lenne amúgy főállású vállalkozóként a járulékkötelezettsége és mennyi költséget tud adott évben elszámolni. El tudok képzelni olyan esetet, ahol még mindig kedvező tud lenni a KATA választása, de többségében úgy érdemes tervezni, hogy a támogatás folyósításának évében nem, csak következő év január elsejétől választja a pályázó/vállalkozó a kedvezőbb adózást biztosító KATA-t.

Íme, egy példa arra, ha 2015.09.01-vel induló vállalkozás 2 millió Ft támogatás mellet 800.000Ft árbevételt tervez és szeretné látni, megéri-e KATA hatálya alá tartozni, vagy válassza a társasági adó hatályát és a tételes költségelszámolást:

KATA TAO összehasonlítás

Bár a táblázat viszonylag elnagyolt, számos tényezőt az egyszerűség kedvéért nem vett figyelembe, például a beruházás tárgyát nem mérlegeltük (ingatlan, gép, anyagköltség), az esetleges elhatárolás lehetőségét itt nem vizsgáltuk (más esetekben az is fontos lehet), de azért jól szemlélteti azt, hogyan befolyásolja a megítélt támogatás a választható adózási formákat és az így felmerülő adókötelezettséget.

Az említett álláskeresők vállalkozóvá válását segítő pályázatban ugyebár alapfeltétel, hogy a vállalkozó maga személyes közreműködő és főállású vállalkozó legyen, de említsük meg azt az esetet, ha a vállalkozó nem főállásban végezné vállalkozói tevékenységét. Ezekben az esetekben ugyanis már tényleg fontos, hogy pontos számításokat végezzünk, hiszen ilyen esetekben a KATA adója 25.000Ft, viszont TAO-ban nincs, vagy jóval kevesebb a vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége.

Nem beszéltünk még az alanyi áfa mentességről, melyet sok esetben azonosan kezelnek a KATA-val, holott van egy lényeges különbség ez pedig a következő:

Alanyi áfa mentességet választhat az a vállalkozás, amelynek belföldi értékesítésből származó éves nettó árbevétele nem haladja meg a 6 millió Ft-ot.

Ebben az esetben tehát a bevételbe nem számít bele az egyéb bevétel és a rendkívüli bevétel sem és mivel a vissza nem térítendő támogatás rendkívüli bevételnek számít, így az sem számít bele a 6 millió forintos korlátba.

Mindez azt jelenti, hogy ha KATA-s nem is tud lenni a fenti példában szereplő vállalkozó, alanyi áfa mentességet igényelhet.

Na és kinek jó, ha alanyi ÁFA mentes?

Elsősorban annak, aki főleg magánszemélyeknek értékesít (pl. egy fodrász), mert magánszemély nem igényelheti ugyanis vissza az áfát, így ha áfás fodrászok leszünk, akkor pont 27%-kal leszünk drágábbak, mint aki alanyi mentes.

De jó annak a vállalkozónak is, akinek nincsenek költségei, azaz jellemzően szellemi tevékenységet végez, vagy szolgáltat, mert ilyenkor nincs minek visszaigényelni az áfáját. A fent említett fodrásznak a bevételéhez képest elenyésző az anyagköltsége, amit az adott bevétel ellenében el tudna számolni, így jóval több áfát fizet be, mint amennyit vissza tud igényelni.

Fontos eltérés még a KATA szabályozással szemben, hogy itt, ha alanyi mentességet választunk, és elérjük az árbevétel korlátot, azonnal megszűnik az ÁFA mentességünk, már abban a számlában kötelezően fel kell számítani az áfát, amiben az értékhatár átlépésre kerül és ebben az esetben 2 évig nem választhatjuk újra az alanyi áfa mentességet. Van ugyan lehetőség arra, hogy mi magunk kezdeményezzük az ismételt áfa körbe kerülést, ebben az esetben ha megfelelünk az arányosított bevételi korlátnak, következő év január elsejétől ismét igényelhetjük az áfa mentességet.

Év közben alapított vállalkozás esetén is, ahogy a KATA vonatkozásában, itt is arányosítani kell az árbevételt azokra a napokra, amíg a vállalkozás működött. Azaz, ha szeptember 1-én alakul a vállalkozás a fenti példánál maradva, akkor 2 millió Ft az alanyi mentes értékhatár.

Végezetül, ha szeretne pontos számításokat végezni arra vonatkozóan, melyik adózással jár jobban, íme, néhány hasznos oldalt, kalkulátor:

Sikeres és fejlődő vállalkozást kívánok Önnek! Ha pedig segítségre lenne szüksége, keressen bizalommal!

Hasznosnak tartotta ezt a bejegyzést?

Jelentkezzen ingyenes hírlevelemre, hogy e-mailben is értesíthessem az új pályázati lehetőségekről, friss hírekről, hasznos tippekről! Általában hetente 1 levélre számíthat. Tőlem csak hasznos és érdekes információkat kap, semmi spam!

FIGYELEM! A visszaigazoló e-mail és az első hírlevél nagyon gyakran sajnos – főleg gmail-t használók esetében – a SPAM, vagy LEVÉLSZEMÉT mappába kerül. Miután feliratkozott, kérem, nézze meg a levélszemét mappáját és ha ott a levél, helyezze át azt a beérkező üzenetek közé, vagy távolítsa el a spam / levélszemét címkét. Arról, hogy ezt pontosan hogyan tegye, útmutatást kaphat itt>>>.

KATA és alanyi ÁFA mentesség választásának szempontjai vissza nem térítendő támogatás esetén
4.5 13 szavazat

A bejegyzést jelenleg 166 látogató olvassa.

Hozzászólások száma: 34 Menjen a hozzászólásokhoz

  1. Lajos /

    Tisztelt Cím

    A kérdésem az adózási módozathoz kapcsolódna: Hogy termék értékesítés esetében a számlával igazolható beszerzési ár beleszámítódik az elkönyvelt bevételhez?
    Képlet szerint: Eladási ár – beszerzési ár = elkönyvelt jövedelem.

    Köszönöm megtisztelő válaszát.

    Lajos

    1. Pinczés-Kovács Magdolna / Post Author

      Kedves Lajos! KATA esetében nincs lehetőség költség elszámolásra, tehát a teljes bevételt, kell számolni. Áfa mentességhez az értékesítés nettó árbevételét kell figyelembe venni.
      Üdvözlettel,
      Magdolna

  2. Budai Antal /

    Tisztelt kérdezztervezz!
    Érdeklődöm, hogy 54 évesen igényelhető-e valamilyen egyéni vállalkozó indítás i támogatás?
    köszönettel

    1. Pinczés-Kovács Magdolna / Post Author

      Kedves Antal!
      Az álláskeresők vállalkozóvá válását segítő programban részt vehet, aki 30 napja regisztrált álláskereső, de sajnos a program a legtöbb megyében már lezárult idénre, bízunk benne, hogy a program lesz jövőre is. Erről bővebb információt itt találhat: http://kerdezztervezzpalyazz.hu/allaskeresok-vallalkozova-valasat-elosegito-tamogatas-megjelent-palyazati-felhivasok-es-hataridok/
      Fontos lenne persze azt is tudni, hogy milyen jellegű támogatásra lenne szüksége, csak az általános működési költségekre szeretne támogatást, vagy esetleg beruházást is tervez?
      Üdvözlettel,
      Magdolna

  3. Margitai Sándor /

    Tisztelt Kérdezz Tervezz Pályázat, Segitcségét kérném hogy mijen pályázatott tudna ajánlani,vagyis lenne e rá mod hogy válakozová váljak min 35évesen, mezögazdasági körben, mint zöldcség termesztésel foglalkozom 3éve az az uborka, melette dolgozom, valami viszanem térítendő pályázatott be lehetne e nyujtani,és akár beruházás, vagy általános működési.Pályázatott. Elöre is köszönöm.

    1. Drizner Katalin /

      Kedves Sándor,
      e-mailben válaszoltam Önnek.
      Üdvözlettel,
      Katalin

  4. Kövesdi Csilla /

    Kedves Kerdezztervezz!

    Jelenleg csed-en vagyok második gyermekemmel, és ha lejár akkor lehet bármibe is kezdenem, ha jól tudom. Első gyermekem már betöltötte a 3. életévét, utána már nem kapok semmit. Szeretnék vállalkozni, itthonról végezhető tevékenységbe (bizsuk készítése és javítása). A kérdésem az lenne, hogy a sok-sok minden közül melyik lehet a legmegfelelőbb adózási forma ilyen esetben? Valószínűleg nem érné el a 6 MFt-ot a bevételem éves szinten. Olvastam a KATA-t, de ha nincs meg az 50000 bevétel akkor mínuszban vagyok, és azt nem tudom kifizetni. Szeretném törvényes keretek közt csinálni, de nem akarok belebukni sem a rengeteg fizetnivalóba.
    Köszönettel: Csilla

    1. Pinczés-Kovács Magdolna / Post Author

      Kedves Csilla!
      Igen, ha a KATA adózást választja,akkor is fizetnie kell az 50.000 Ft-ot, ha pl abban a hónapban a bevétele csak 20.000 Ft volt.Ha nem a KATÁT választja, akkor ugyan csak a bevétele alapján adózik, viszont mivel nincs bejelentett munkahelye, maga után fizetnie kell a járulékokat, ami önmagában meghaladja a 80.000Ft-ot.
      Ha egyéni vállalkozóvá válik, annyi mozgástere van, hogy szüneteltetheti a tevékenységét bármikor, igaz a szüneteltetés ideje alatt nem tud számlát kiállítani, de fizetnie sem kell az adót.
      Legideálisabb megoldás az lenne, ha olyan személy indítaná a vállalkozást (pl családi vállalkozásként) akinek van biztos 8 órás bejelentett állása, így utána nem kell járulékot fizetni és nem kellene a KATA-t választani, csak a bevétel után adózna. Ráadásul ha így Önt alkalmazná, jelentős járulékkedvezményt és akár még bértámogatás is igényelhetne, mivel Ön kisgyermekes szülő.
      Üdvözlettel,
      Magdolna

  5. Vörös László /

    Érdeklődöm, hogy ha saját-jogú nyugdíjasként indítok egyéni vállalkozást és a KATÁ-t választom, annak van kedvező-csökkentő adó-járulék hatása?
    Köszönettel: LÁszló

  6. Madacsi Terez /

    Kezdő vállalkozóként szálláshely szolgáltatással szeretnek foglalkozni. Nem régen jelent meg egy pályázati lehetőség, mely az induló vállalkozásokat támogatja 12 millió Ft összegig. Számomra nem teljesen egyeretelmu, hogy főállású egyéni vállalkozónak kell e lennem, illetve lehetek e KAta-s egyéni vállalkozó? Egyáltalán van e lehetőségem pályázni? A tevékenység idény jellegéből fakadóan sem a főállású tevékenységet sem a teljes vagy rész munkaidős alkalmazott foglalkoztatását nem bírja el. Várom válaszukat. Köszönettel: Terez

  7. D.Ari /

    Üdvözlöm!Azt szeretnèm megtudni,hogy Katàs vàllalkozói kivàlltàsa utàn menyi lenne a pontos havi kiadàsom ha fogàszati aszisztenskènt az orvostól kapott havi 300000ft-ról lenne kiàllìtott szàmlàm.Magam utàn jàrulèkok stb.
    Előre is köszönöm.

    1. Pinczés-Kovács Magdolna / Post Author

      Kedves Ari!
      Ha a vállalkozás lesz a főállása, tehát nincs mellette teljes munkaidős munkaviszonya, akkor a költsége havi 50.000Ft lesz, járulékot ezen felül nem kell fizetnie, ebben benne van a járulék és az adók is (kivéve iparűzési adó).

      Felhívnám viszont a figyelmét arra, hogy a KATA esetében az adóhatóság vizsgálhatja a bújtatott foglalkoztatás tényét, ha a katás vállalkozó tárgyévben 1 millió Ft-ot meghaladó mértékben számláz ugyanannak a megbízónak. Minden ilyen esetben a katás adózónak és a számlát befogadónak is nyilatkoznia kell, és ha ezt a katás vállalkozást kiválasztja az adóhivatal ellenőrzésre, akkor vélelmezni fogja, hogy a számlák bújtatott munkaviszonyt lepleznek.

      Ahhoz hogy ennek ellenkezőjét bizonyítani tudja, az alábbiak közül legalább kettőt igazolnia kell:

      a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette,
      a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem egy megrendelőtől szerezte (a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló megrendelőket egy megrendelőnek kell tekinteni),
      a megrendelő nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan,
      a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll,
      a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a megrendelő bocsátotta a kisadózó rendelkezésére,
      a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.

      Üdvözlettel,
      Magdolna

  8. Szarka Jánosné /

    Kedves Magdolna,

    2016 július 01-től KATA-s, alanyi mentes vállalkozó valamikor novemberben elérte a 3 millió Ft-os árbevételét. Attól a számlától, amikor a 3 millió elérte áfa körössé vált.
    Van-e rá valamilyen lehetőség, hogy jövőre újra alanyi mentes legyen.
    Elviekben 2 évig nem választhat alanyi mentességet, de jövőre 8 milliós az alanyi mentesség értékhatára, akkor beleférne.
    Köszönöm segítségét.
    Csilla

    Üdvözlée

    1. Pinczés-Kovács Magdolna / Post Author

      Kedves Csilla!
      Mindenképpen külön kell kezelni a KATA-t és az alanyi adómentességet, mert külön rendelkezések vonatkoznak rá.
      Az áfa mentességre vonatkozóan legutóbb 2013- évben volt hasonló eset, amikor a mentesség határa 5 millió Ft-ról 6 millió Ft-ra emelkedett. Akkor mentesült a 2 éves szabálytól az, akinek a korábbi évben a bevétele a korábbi értékhatárt átlépte ugyan, de az új értékhatárnak megfelelt:
      https://www.nav.gov.hu/nav/ado/art/tajekoztato_20121207.html

      A mostani módosításban is szerepel, hogy
      (2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén az adóalany az alanyi adómentességet 2017. naptári évre abban az esetben is választhatja, ha a 191. § (3) bekezdésében rögzített időtartam még nem telt el.”

      E törvényi szabályozás alapján azon adóalanyok, akik/amelyek 2015-ben vagy 2016-ban az 6 millió forintos értékhatár túllépése miatt alanyi adómentes státuszukat elvesztették, de 2016. évben bevételük a 8 millió forintot nem érte el, szintén jogosultak alanyi adómentességet választani, függetlenül attól, hogy az Áfa tv. 191. §-ának (3) bekezdése értelmében visszatérési tilalom alatt állnak. Azonban az Áfa tv. 279. §-a értelmében a választási lehetőséggel ezen adóalanyok is csak akkor élhetnek, ha a 2017. évre ésszerűen várható, illetve tényleges bevételük nem haladja meg a 8 millió forintot.

      A mostani elfogadott törvénymódosítás itt tekinthető meg:
      http://www.parlament.hu/irom40/12741/12741.pdf

      Üdvözlettel,
      Magdolna

  9. Csécsei Róbert /

    Kedves Magdolna!
    A kérdésem, hogy ÁFA körbe kerültem-e? Avagy mennyi az ÁFA határ?
    Katás (alanyi adómentes) egyéni vállalkozó vagyok 2016.09.20-tól. A bevételi határom 2 mFt. Meddig vagyok Áfa mentes?
    A számlázott bevételem: 1.530 eFt, de kaptam rendkivüli támogatást (vállalkozóvá válás) 252115 Ft-ot (a decemberit januárban kapom meg – azt a tájékoztatást kaptam, hogy az 2017-es bevételnek számít – Jól gondolom?). Sum bevétel: 1782115 Ft.
    (talán még egy kérdés: ha dec 28-án számlázok, és januárban érkezik be, akkor az melyik év bevételébe számit?)
    Köszönettel
    Cs.Róbert

    1. Pinczés-Kovács Magdolna / Post Author

      Kedves Róbert!
      Katásként pénzforgalmi szemléletben kell gondolkodnia, azaz leegyszerűsítve a számla értéke akkor tekinthető bevételnek, amikor beérkezik, nem akkor amikorra a számla teljesítése szól. Ha decemberben számláz, de a pénz csak januárban kerül átutalásra, akkor az 2017-évi bevétel lesz.
      Az áfa határt a következőképpen kell számolnia: 6.000.000/366 (szökőév)*103 (vállalkozói napok száma. Így a bevételi határ 1.688.525 Ft. Az ÁFA kötelezettség minden vállalkozásnál a termék, vagy szolgáltatás számla szerinti teljesítésének időpontjában keletkezik, függetlenül attól, hogy a kiszámlázott bevételt pénzügyileg megkapta vagy sem a vállalkozás. Ha túllépte ezt a bevételt 15 napon belül jelentenie kell a NAV-nak (az utolsó számla teljesítésének dátumától, amellyel átlépte)
      Fontos még tisztázni, hogy mi számít bevételnek:
      Alanyi mentesség esetén az értékesítés nettó árbevétele, azaz azok a bevételek, amelyeket kiszámlázott. A támogatás nem része ennek.
      Kata esetében a TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉHEZ KAPOTT TÁMOGATÁS is része a bevételnek, viszont a KÖLTSÉGEK FEDEZETÉRE VAGY FEJLESZTÉSI CÉLRA FOLYÓSÍTOTT TÁMOGATÁS már nem.
      A Katv. 2. § 22. pontja alapján a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás alatt azon támogatásokat kell érteni, amelyeket az adózó kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap.
      Üdvözlettel,
      Magdolna

  10. Krötzer Katalin /

    Szeretnék emailben választ kapni, ha lehet, mert nem biztos, hogy újra megtalálom később ezt az oldalt.
    Egy cégnek dolgozom, mint KATA-s vállalkozó. Egy év végén kapott prémiummal átléptem a 6000000Ft-ot, kb 40000Ft-tal. A plusz jutalékot immár az ÁFÁ-val megtoldva a számlámra utalták, hisz a cégnél is összeadták az általuk kifizetetteket.
    Legjobb az lenne, ha ezt a plusz jutalmat visszaadhatnám, lemondhatnék róla. Van-e erre mód?
    Ha ezt nem lehet, szívesen megfizetném a 40%-os plusz adót, ha csak ennyi volna, ha jövőre is KATA-s maradhatnék. Maradhatok?
    Mit jelent, hogy ha átlépem a 6M Ft-os határt, visszamenőleg meg kell fizetnem a tételes adót? Mekkora nagyságrendű összeg ez? Vállalkozásomat másodállásban végzem, közalkalmazott is vagyok.
    Mit kezdjek a már számomra átutalt ÁFÁ-val? 16200Ft-ról van szó. Be kell fizetnem az államnak? Áfa körös leszek ettől? Erre az egy kifizetésre?

  11. Pingback: Adószám kocamesemondóknak – 1 – az érdeklődés felkeltése – Szilvi, a kétfülű mesemondó /

    1. Pinczés-Kovács Magdolna / Post Author

      Ez a bejegyzés 2015.07.09-én készült az akkori hatályos rendelkezések alapján.

      1. Lilla /

        Kedves Magdolna!

        Vállalkozás indításával kapcsolatban szeretnék kérdezni. Voltunk a NAV-nál is már, de van még ami nem világos. Ha KATA-s vállalkozóként, alanyi adómentességgel indítunk egy vállalkozást (tehát nem kell megőriznünk és elszámolnunk a kiadásokkal kapcsolatos számlákkal – legalábbis ott ezt mondták, és az interneten is ezt olvasom), akkor hogyan tud megbüntetni a NAV egy esetlegesen igazolatlan eredetű termék miatt? Olvastam, hogy emiatt is ki lehet kerülni a KATA alól, de ha nem kell megőrizni a beszerzési számlákat, akkor hogyan tudom igazolni a termékem eredetét?

        Válaszát előre is köszönöm!

        1. Pinczés-Kovács Magdolna / Post Author

          Kedves Lilla!
          Az, hogy a számláit nem kell könyvelni, nem egyenlő azzal, hogy akár – ahogy Ön is mondja – a termék eredetének igalolása, vagy egyéb előírások alapján nem kellene megőriznie. Költségként valóban nem számolja el, de ettől függetlenül szükséges a beszerzések dokumentálása.
          Üdvözlettel,
          Magdolna

          1. Lilla /

            Köszönöm gyors válaszát. Amiatt nem volt világos, mert külön így kérdeztük, hogy: Meg kell őriznünk a számlákat a beszerzésekről? és azt a választ kaptuk, hogy nem…

  12. Pásztor Zsolt /

    Kedves Magdolna!
    A munkanélküliként vállalkozóvá váláshoz támogatás 6 havi 111e ft nettó bevételnek számít, vagy Költségek fedezete, fejlesztési célnak számít? Munkaügyi központ csak egy havi beszámolólapot kért, amin az aktuális hónapi tapasztalatokat kell leírni, és hogyan látom a vállalkozás jövőjét. Kata alanyi adómentes vagyok viszont, ha ezt az összeget bevételemnek kell tekinteni átlépem az értékhatárt, mert júniusban lettem egyéni vállalkozó.

    1. Pinczés-Kovács Magdolna / Post Author

      Kedves Zsolt!

      A én értelmezésem szerint a hat havi bértámogatás átalány támogatás, nem kell vele tételesen elszámolni, ezért a KATA szempontjából bevételnek számít.

      Üdvözlettel,
      Magdolna

  13. Kovács Mária /

    Kedves Magdolna!
    Főállás mellett KATÁ-s egyéni vállalkozást is folytatok. A katás bevételem 4 millió Ft, amit már áprilisban elértem, nem lesz több.
    Magánszemélyként bérbe adjuk az ingatlanunkat, amiből származó magánszemélyes bevételemmel /ezt tulajdoni hányad arányában osztjuk a férjemmel/ meghaladom a KATÁ-s 6 milliós értékhatárt 120.000 Ft-tal. Ez a bérleti díj a KATÁ-s bevételeim után keletkezett.Sajnos a KATÁ-s jövedelmemmel össze kell számolni. Azt tudom, hogy a 40 %-os adót meg kell fizetnem a különbözetre, de más következménye lehet pl. ÁFA-ra, hiszen nem a vállalkozásból származó bevétellel haladtam meg az értékhatárt.

  14. Varga Gyula /

    Üdvözlöm.
    Másodállásban egyéni vállalkozó szeretnék lenni.Takarítás,kertgondozás lesz a vállalkozásom tevékenysége.
    Érdekelne,hogy Ön szerint melyik adózási forma lenne számomra a legmegfelelőbb?
    Ugye a vállalkozásnak lesznek költségei,mint pl: tisztító és takarítószerek,üzemanyag,munkaruha. Melyik adónemmel javasolná Ön? KATA másodállásban havi 25000.- adó megfizetése mellett vagy az alanyi adómentesség?
    Válaszát emailben is várom,köszönettel Gyula

    1. Pinczés-Kovács Magdolna / Post Author

      Kedves Gyula!

      Külön kell választani az társasági adóra és az áfára vonatkozó adózási módot, ez két különböző dolog.

      Kezdjük a könnyebbikkel az Áfával. Itt azt kell eldöntenie, hogy áfa körbe kíván-e tartozni, vagy alanyi adómentességet választ.

      Évi 8 millió Ft árbevételig lehet adómentes, azaz számláit 0%-os áfával állítja ki, de a költségei tekintetében keletkező áfát nem fogja tudni visszaigényelni.Javaslatom: ha főképp magánszemélyeknek szolgáltat és nem cégeknek, nincs jelentős anyagköltsége, és az árbevétele sem éri el a 8 millió Ft-ot éves szinten, válassza az alanyi adómentességet.

      Társasági adó tekintetében azt kell eldöntenie, hogy tételes költségelszámolást választ, vagy a könnyített KATA adózást.

      Ha főállásban lenne vállalkozó mindenképpen megérné a KATA, mert a járulék önmagában több, mint a KATA, ami az összes adót (kivéve iparűzési) magában foglalja. Így, hogy mellékállásban akarja végezni a tevékenységet, már számolnia kell. KATA esetén havi fix 25.000Ft-ot kell fizetnie, viszont akkor is ha 0 forint a havi bevétele. Tételes elszámolásnál a költségekkel csökkentett árbevétel után fizetnie kéne 9% vállalkozói SZJA-t, az így kapott adózás utáni eredményből pedig 15% osztalék alap SZJA-t és 14% EHO-t. Ez 70.000Ft-nál közel 25.000Ft. Ha tehát az árbevétele átlagosan eléri a havi 70.000 Ft-ot, már érdemes lesz a KATA adózást választania, ha a bevételek ennél kevesebbek vagy nagyon bizonytalanok, válassza a tételes adózást és akkor csak akkor kell adót fizetnie, ha bevétele keletkezett.
      Üdvözlettel: Magdolna

  15. HunOutdoor /

    Kedves Magdolna,
    Örülök, hogy megtaláltam a honlapját.
    Nagyon sok hasznos infót tartalmaz és a hozzászólásokból is rengeteget lehet tanulni.

    Viszont sajnos, nem áll össze a fejembe teljesen a kép, ezért is fordulok önhöz segítségért.

    Webáruházat szeretnék nyitni, tehát csomagküldő internetes kiskereskedelem /sporteszközök/.
    Közösségen belüli import azaz EU-n belül, Nagy Britanniából szerezném be a termékeket amiket itthon adnám/árulnám a webáruház felületén.
    Mindezt egyéni vállalkozóként, főállás mellett végezném ha jól gondoltam alanyi mentesként.

    Ha jól értelmezem 10.000euro bevételig lennék alanyi mentes.
    Így áfa mentesen vehetném meg a distributortól és itthon sem kell áfával terhelnem a termékek árát!?

    Közösségi adószámra nincs szükségem a fenti összeghatárig!?

    Úgy érzem összezavarodtam ezzel az áfa kérdéssel.

    Kérem, ha ideje engedi legyen kedves segíteni nekem.

    Előre is köszönöm.

  16. Hovorka Marcell /

    Kedves Magdolna!
    Ha az ember alkalmazott 4, 6 vagy 8 órában, lehet-e alanyi adómentes vállalkozást indítania? Masszázzsal, energetikai kezeléssel… foglalkoznék, ezért nem a KATA mellett döntenék.
    Köszönöm válaszát!

    Marcell

    1. Pinczés-Kovács Magdolna / Post Author

      Kedves Marcell!
      Külön kell kezelni a társasági adót/vállalkozói SZJA-t és az általános forgalmi adót. Az alanyi adómentesség az Áfa-ra vonatkozik és azt minden esetben választhatja, ha az értékesítésből származó árbevétele éves szinten nem haladja meg a 8 millió Ft-ot.

      A KATA viszont a társasági adó/SZJA vonatkozásában jelent könnyebbséget.

      Ha 8 órában dolgozik, akkor az a főállása és a vállalkozása csak másodállású lesz, maga után nem kell járulékot fizetni, ezért ha nem lesz KATA-s akkor sem lesz járulék, csak a nyereség után számított adó 9%, illetve az osztalékalap utáni személyi jövedelem adó (16%) és az egészségügyi hozzájárulási adó (14%). Ha 8 órás munkaviszony mellett mégis a KATA-t választaná, akkor havi 25.000Ft-ot kellene fizetnie és ez minden előbb említett adónemet magában foglalna.

      Ha 4-6 órában van munkaviszonya, akkor viszont vállalkozóként lesz járulékfizetési kötelezettsége alapvetően a különbözetre (4 órásnál 4 órára számított). Ha a KATA-t választja, akkor valóban már 50.000Ft lenne a havi kötelezően fizetendő adó.

      Fentiek alapján érdemes számolni, mi éri meg Önnek jobban nagyvonalakban az alábbiak szerint.
      1. munkáltatói és munkaadói járulékok
      2. társasági adó/SZJA (Bevétel-költségek)*0,09
      3. osztalék adó és EHO ((Bevétel-költségek-(Bevétel-költségek)*0,09))*0,29

      Üdvözlettel,
      Magdolna

  17. Steve /

    Tisztelt szakértő !

    IT szakértő vagyok, egy szoftverfejlesztő cégnek szeretnék sikerdíjas alapon saleskedni. Azaz kapcsolataimat felhasználva eladni az általuk gyártott szoftvert. Sem munkaviszonyban nem lennék, sem autót sem laptopot, semmit nem kapnék, saját költségemre próbálkoznék iparvállalatoknál. Egy-egy értékesítés sales jutaléka 1-1,5 millió HUf nettó. Megfelel ez a KATA szabályainak, tudják ezt bújtatott munkaviszonynak értelmezni?

  18. Horváth Béla /

    Tiszteletem!

    A dömsödi általános iskolában,már harmadik éve tartom a fafaragó szakkört. Sajnos az iskolai munkaasztalok ,nagyon tönkrementek. Az iskola és az önkormányzat részéről nem számíthatok támogatásra. A gyerekek nagyon szívesen jönnének,sőt már van akinek a szakkör adta meg az alapot hogy az asztalos szakmát válassza.
    Én önkéntesen,térítésmentesen,heti egy alkalommal,két órában végzem ezt a munkát.
    Szeretnék tanácsot kérni! Van e rá lehetőség,hogy valamilyen pályázati úton az eszközök fejlesztésére (munkapadok,kéziszerszámok) lehetne e támogatáshoz jutni?

    Tisztelettel: Horváth Béla kádár ,fafaragó

  19. Boros Erika /

    Tisztelt Hölgyem/Uram!
    Magánszemélyként, de nem regisztrált álláskeresőként van-e lehetőségem bármilyen támogatásra, ha vállalkozóvá szeretnék válni? Semmiféle támogatásban nem részesülök, bejelentett munkaviszonnyal sem rendelkezem.
    Köszönettel:
    XY.

    1. Pinczés-Kovács Magdolna / Post Author

      Kedves Erika!
      Ha nincs munkaviszonya, nem megoldható, hogy regisztráljon álláskeresőként?Hiszen ehhez csak annyi szükséges, hogy felkeresse a Kormányhivatal Foglalkoztatási Osztályát és ott regisztráljon. Bármikor megteheti, ha aktív korú (18-65 év közötti) nincs munkaviszonya, illetve nappali tanulói jogviszonya.
      Korábban volt a “Lépj a piacra” program, amelynek keretében nem csak álláskereső pályázhatott vállalkozóvá válásra, de annak a pályázatnak a bevonási szakasza már lezárult.
      Üdvözlettel,
      Magdolna

Szóljon hozzá Ön is

ELLENŐRZŐ KÓD *