A pápa gyors megválasztásának üzenete a katolikus egyház prioritásairól
A legutóbbi pápaválasztás gyors lefolyása arra utal, hogy a szavazásra jogosult bíborosok körében már a kezdetektől fogva jelentős számú támogatója akadt Robert Prevostnak, aki a legmegfelelőbbnek tűnt a pápai kihívások kezelésére. A választás előtt, a bíborosok hivatalos találkozói és informális vacsorái, kávézói során világossá vált, hogy két kulcsszó folyamatosan felmerült: „folytonosság” és „egység”. A bíborosok között sokan elismerték, hogy Ferenc pápa olyan hatalmas hatású kezdeményezéseket indított el, amelyek a társadalom peremén élőkkel, a katolikus világ határvonalain lévőkkel, valamint a hitetlennel foglalkoztak. Nagyra értékelték Ferenc pápa törekvését, hogy a néma hangja legyen, és a szegényekre, valamint azokra fókuszáljon, akiknek sorsa nem a saját kezükben van. Ugyanakkor érződött egyfajta igény arra, hogy foglalkozni kell a különböző gondolkodásmódok közötti (néha nagyon nyilvános) megosztottsággal, amely gyakran a hagyományos és progresszív nézeteket képviselő csoportok között feszül. Ebben a kontextusban kezdett el Robert Prevost neve komoly jelöltként felmerülni.
Prevost, aki támogatja Ferenc pápát a háttérben, ugyanakkor a különböző frakciók számára is elfogadható jelöltnek tűnt. A bíborosoknak az volt a feladatuk, hogy ne csak az intézmény és a katolikus hívek, hanem az emberiség szükségleteit is figyelembe vegyék egy nehéz időszakban, amikor a háború és a megosztottság volt a háttérben. A szavazó bíborosok körében Prevost, a kanadai-perui kettős állampolgár, akit a legjobban otthon érezte magát észak-amerikai kollégái között, de a latin-amerikaiak között is, olyan embernek számított, aki pápaként összekötheti a különböző világokat.
Ferenc pápát néha azzal vádolták, hogy nem tudott elég szövetségest nyerni az Egyesült Államokban a nagy migrációs, klímaváltozási és egyenlőtlenségi kérdésekben, mivel nem értette meg, hogyan kommunikálja hatékonyan érveit. Azok számára, akik azt várták, hogy az új pápa képes legyen „folytonosságot” és „egységet” teremteni, Leo XIV első beszédében, amelyet Szent Péter erkélyéről mondott el, erős utalásokat tett arra, hogy miért választották őt a bíborosok. „Hidak építése” és „a világ minden emberének egy népként való létezése” témák felvetésével Ferenc pápa szellemiségét idézte meg, és a teljesség egységéről beszélt.
Az új pápa múltja az első napokban alapos vizsgálatnak lesz kitéve. Politikai nézeteit, a visszaélésekkel kapcsolatos intézkedéseit és a társadalmi kérdésekre tett megjegyzéseit részletesen elemzik. Mivel ezek az információk nagyrészt már a nyilvánosság előtt állnak, feltételezhető, hogy a bíboros választók úgy érezték, Prevost múltjában nincs olyan lényeges probléma, amely veszélyeztetné a katolikus egyház irányítására és a globális erkölcsi hang megteremtésére vonatkozó képességét.
Hatalmas kihívások állnak előtte. Azonban az, hogy mindössze négy szavazás után választották meg pápának, erős mandátumot ad számára a papasága során, hiszen a bíborosok, akikkel dolgoznia kell, már az elején bizalmat szavaztak neki. Észak-Írország katolikus közössége is reagált az új pápa megválasztására. Brian McGinley atya kifejezte, hogy úgy érzi, Leo XIV pápaként igazságot fog mondani a hatalomnak. Robert Prevost, aki Chicagóban született és 69 éves, az első észak-amerikai pápa, aki a katolikus egyház élére került. A hírek szerint Anne Dyer püspöknő felügyelte a „félrevezető” jelentések benyújtását, ami újabb izgalmakat hozhat a pápai időszak kezdetén.
Ezeket is érdemes megnézni
A NASA megmentése saját magától – vajon ez a milliárdos megfelelő választás?
Brit munkavállalók védelme az Egyesült Királyság és India kereskedelmi megállapodásában
